Mi történik a lézeres kutatóintézetben, amikor lemegy a nap? Szeptember 25-én este közel 500 látogató kereste erre a választ az ELI ALPS-ban. A Kutatók Éjszakáján ismét megnyitottuk kapuinkat, hogy a nagyközönség közelebbről is megismerhesse azt a különleges világot, ahol a fényt a tudományos kísérletekben használják.
A 35 fős csoportokban induló, körülbelül egyórás túrákon kollégáink saját kutatási területükön és mindennapi munkájukon keresztül mutatták be az intézetet a látogatóknak. A témák az elektronok mozgásától az ionok, nanorészecskék viselkedésén és a fényből előállított elektromos áramon át a biológiáig és a lézernyalábokig terjedtek.
„Amit az iskolában tanulunk, össze lehet kötni az itt elhangzottakkal”
A látogatók között sok diák is volt, akik számára az este a továbbtanulás és a pályaválasztás szempontjából is fontos élményt jelenthetett.
A 18 éves mezőkovácsházi Kovalik Marcell harmadik alkalommal érkezett az ELI ALPS-ba. Az elektrotechnikusnak készülő végzős diákot elsősorban a fizika érdekli, és már első látogatásakor megtetszett neki az intézet. Idén is talált újdonságokat, többek között a közelmúltban átadott naperőműparkról kapott új információkat. Marcell különösen fontosnak tartotta, hogy az itt szerzett ismereteket össze tudja kapcsolni az iskolában tanultakkal. A Lehotainé Sallai Krisztina által vezetett túrán olyan dolgokról hallott, amelyek kapcsolódtak az iskolai fizikaórák anyagához. Marcell szerint valószínűleg visszatér még, illetve majdan elektrotechnikusként örömmel dolgozna az intézetben.
A hatodikos Kormányos Alex Gábor két évvel korábban már járt az ELI ALPS-ban, a nagyszüleivel idén ismét eljött, mert érdeklik a különleges jelenségek és a lézerek. Bár fizikát még nem tanul, már várja, hogy megismerkedhessen a tantárggyal. Az este során „élményeket és rengeteg információt” kapott. Különösen az érdekelte, hogy az ELI ALPS-ban magukat a lézereket kutatják-e, vagy a lézerekkel más anyagokon végeznek kutatásokat. Alex Gábor mérnök szeretne lenni, egyelőre azonban még nem döntötte el, milyen területen. Benne is felmerült, hogy ő is szívesen dolgozna itt.
„A gyerekek eddig abban a hitben éltek, hogy a kutatók kizárólag öregek és szakállasok”
A Battonyai Két Tanítási Nyelvű Szerb Általános Iskola és Óvoda, valamint a Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola, Általános Iskola és Óvoda diákjai három kisbusszal érkeztek. Karancsi Miklósné, az utóbbi intézmény munkatársa elmondta: az önkormányzattól értesültek a lehetőségről, a program pedig rögtön felkeltette a gyerekek érdeklődését. A pedagógust már az intézet épülete is lenyűgözte, de legalább ennyire fontosnak tartotta a kutatókkal való találkozást.
„A gyerekeknek szerintem ez az épület maga a csoda” – fogalmazott. Különösen annak örült, hogy a tanulók közvetlenül találkozhattak az ELI ALPS munkatársaival. A gyerekek számára az is meglepetés volt, hogy a kutatók között sok fiatal és sok nő van: korábban ugyanis úgy képzelték, hogy a kutatók „kizárólag öregek és szakállasok”.
„Mindig van új, amiért érdemes visszajönni”
Kirs Zoltán feleségével és három gyermekével harmadik alkalommal látogatott el az intézetbe. Ezúttal azt szerették volna megnézni, hogy hol és milyen körülmények között zajlanak a lézeres kutatások. „Mindig van új, amiért érdemes visszajönni” – mondta Kirs Zoltán.
Ezúttal a program elején tartott előadást találták különösen érdekesnek. A zebrahalak titkos életét is bemutató túrán megtudták, hogy a lézeres kutatásokhoz nemcsak a fizika, hanem más tudományterületek is kapcsolódnak, erre példa a biológia és az anyagtudomány.
Amikor a kutatónak is új szerep a magyarázó
Az idei program a kutatók számára is kihívást jelentett: a hétköznapokban használt, erősen specializált szakmai nyelvet ugyanis közérthető formában kellett átadniuk.
Lehotai Levente, az „Az ELI ALPS nagyágyúja” című túra vezetője első alkalommal vállalt ilyen szerepet. Mint mondta, a kutatói munka közérthető bemutatása önmagában is kihívás, hiszen a hasonló területen dolgozó feleségével is előfordul, hogy egy-egy speciális témánál eltérő nyelvet beszélnek. Ezen az estén pedig nem is más területen dolgozó fizikusnak, hanem laikusoknak kellett beszélni.
A bejáráson arra helyezte a hangsúlyt, hogy érzékelhetővé váljon a berendezések mérete, működésének lényege és az intézetben folyó munka érdekessége. Ez különösen fontos az optika esetén, amely például a négy osztályos gimnáziumokban a 10. osztály végén kerül elő, de a tananyag feltorlódása miatt gyakorta nem marad rá elég idő.
Dr. Trényi-Sárosi Krisztina szerint az egy órás túrák során sokkal több lehetősége volt beszélgetni az egyes témákról, mint korábban, bár ő még így is azt érezte, hogy időhiányban van. Szívesen töltött volna még több időt a közönséggel.
Krisztina szerint mindig izgalmas kihívás laikusoknak bemutatni a kutatási témákat, különösen igaz ez a lézerfizikára, ahol már a legalapvetőbb fogalmak tisztázása is komoly háttérmagyarázatot igényel. Az este során Einstein gondolata vezérelte: „Mindent olyan egyszerűen kell csinálni, amennyire csak lehetséges, de semmivel sem egyszerűbben.” Elsősorban azt szerette volna megmutatni, milyen a kutatói lét, és közben a konkrét témát, a tranziens abszorpciós spektroszkópia működését is közérthetően, de a lényegi tartalom elvesztése nélkül bemutatni. Mindezt egy letisztult, fekete hátterű, fehér pálcikaemberekkel és kézzel készített egyszerű rajzokkal felépített prezentáció segítségével. A visszajelzések alapján ez kifejezetten tetszett a látogatóknak.
Elektronvirágzás, zebrahalak és Nobel-díjas nyalábvonal
A túrák témái az ELI ALPS kutatási világának sokszínűségét mutatták meg. dr. Oláh Nikolett az „Elektronvirágzás”, Soós-Dudás Júlia „A zebrahalak titkos élete”, Horváth Vera pedig „Itt mindenre fény derül” című témával várta a látogatókat. Dr. Trényi-Sárosi Krisztina a „Fényből áram – töltések nyomában”, Lehotai Levente az „Az ELI ALPS nagyágyúja”, dr. Márton Zsuzsanna pedig a „Nanorészecskék és fotonok találkozása” elnevezésű túrát vezette. Lehotainé Sallai Krisztina a „Tegyük fel, hogy… – avagy így kezdődik minden izgalmas probléma” című programmal mutatta meg a kutatói gondolkodásmód egy másik oldalát. Farkas Balázs „Egy Nobel-díjas nyalábvonala”, dr. Gulyás Oldal Lénárd pedig „Se veled, se nélküled – elektronok és ionok kalandjai” címmel kalauzolta a látogatókat.
A túrák mellett interaktív standok is várták az érdeklődőket. A Szupravezetés és más kísérletek alacsony hőmérsékleten standnál dr. Ábrók Levente és dr. Oláh Nikolett, az Alkatrészsimogató programon Kasza Krisztián, az Optikai műhelyben Szabó Zénó, a Nyalábvezetés demonstrációnál Törőcsik Konrád fogadta a látogatókat. A Sugárfizika standnál dr. Polanek Róbert, Traj Péter és dr. Kecskés Tamara, a Biológia standon dr. Polanek Róbert és dr. Ébert Attila mutatta be a kutatásokat. Jóri Zoltán a lézervédelmi szemüvegekkel, dr. Csizmadia Tamás a VR-szemüveggel, Fejős-Mészáros Kinga a laboratóriumokban kötelező védőöltözettel, Leindler Zoltán pedig az épületkomplexummal ismertette meg az érdeklődőket.
A tudomány akkor válik igazán közelivé, amikor személyesen találkozunk vele
A közel 500 látogató jelenléte fontos visszajelzés az ELI ALPS számára. Az este sikere megmutatta, hogy az érdeklődőket nemcsak a különleges kutatási infrastruktúra és a látványos kísérletek érdeklik, hanem azok az emberek is, akik a tudomány mögött állnak.
Az idei Kutatók Éjszakáján ezért nem egyszerűen az ELI ALPS kapui nyíltak meg: a kutatók a saját világukba engedték be a látogatókat, akik élményekkel telve távoztak.