Hírek

Hírek

ELISS 2026 – A következő tudósnemzedék tagjainak találkozója

Egy Nobel-díjas előadó, 118 pályakezdő kutató a világ minden tájáról, és egy heti gyakorlatias ismerkedés a lézeres tudományokkal. Ez az ELI ALPS-ban szervezett nyári iskola (ELISS) mérlege. Az idei rendezvényen a jövő tudósai szerezhettek új ismereteket, építhettek kapcsolatokat és ismerhették meg a lézeres kutatások legújabb eredményeit.

ELISS 2026 – A következő tudósnemzedék tagjainak találkozója

 

Az ELISS fiatal kutatók számára nyújt betekintést a lézeres kutatások alapjaiba és a hozzájuk kapcsolódó tudományos alkalmazásokba. Az előadások, a gyakorlati foglalkozások, a kutatási eredmények bemutatása, valamint az ELI munkatársaival és az előadókkal való kapcsolatteremtés lehetőségeinek ötvözésével a nyári iskola biztosítja a résztvevők számára, hogy bővítsék a területtel kapcsolatos ismereteiket, új készségeket sajátítsanak el, meséljenek másoknak a munkájukról és szakmai kapcsolatokat építsenek ki.

Az idei, immár tizenegyedik nyári iskolának az ELI szegedi létesítménye adott otthont augusztus 31. és szeptember 4. között. A nyitóelőadást a 2023-ban fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Anne L’Huillier tartotta, aki az attoszekundumos tudomány alapjairól és a gázokban való magasharmonikus-keltés folyamatáról beszélt. Előadásában bemutatta, hogyan teszik lehetővé az elektronok dinamikájának vizsgálatát a rendkívül rövid fényimpulzusok, és kiemelte, hogy a terület előtt álló következő kihívás az említett módszerek alkalmazása a valós világ problémáinak megoldásában.

„Remek most diáknak lenni, hiszen rengeteg lehetőség kínálkozik” – mondta Allen Weeks, az ELI főigazgatója. „Az ELISS-program arra ösztönzi a résztvevőket, hogy tekintsenek túl saját szakterületükön, és fedezzék fel, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az ELI-hez kötődő tudományos területek, hiszen a legérdekesebb tudományos kihívások és felfedezések a tudományágak együttműködéséből és kölcsönös inspirációjából születnek.”

Gyakorlati lehetőségek a különböző tudományágakban

Az ELISS kínálatában olyan előadások szerepeltek, amelyek a gáz- és kondenzált fázisú femtoszekundumos és attoszekundumos fizikával, a lézer–plazma kölcsönhatásokkal, a részecskegyorsítással, valamint az XUV- és röntgenforrásokkal foglalkoztak. A program emellett megmutatta, hogyan kapcsolódnak e képességek az orvosbiológiai kutatásokhoz, a kvantumtechnológiákhoz, az anyagtudományhoz, a terahertzes tudományhoz, a nukleáris fotonikához és az űrtechnológiai alkalmazásokhoz.  Az ELISS nem külön tudományágakként kezelte ezeket a területeket, hanem bemutatta, hogy a lézerek teljesítményének, a források stabilitásának, a diagnosztikának és a tudományos szakértelemnek a fejlődése hogyan nyit meg új lehetőségeket a különböző tudományágak között.

 

 

„Sok hallgató a nyári iskola hetében kap először bepillantást abba, hogy milyen munkát tudnának végezni az ELI-ben” – nyilatkozta dr. Szabó Gábor. „Maradjanak kapcsolatban az ELI-vel, keressék meg az ELI kutatóit, és fedezzék fel a hallgatók számára elérhető lehetőségeket!” – ösztönözte a résztvevőket az ELI ALPS ügyvezetője.

Az előadásokat az ELI-re vagy hasonló profilú kutatóintézetekre jellemző gyakorlati tevékenységek egészítették ki. A laborlátogatások során a résztvevők megismerkedhettek az intézmény laboratóriumaival, lézerrendszereivel, sugárforrásaival és kísérleti területeivel. Tíz gyakorlati foglalkozás keretében olyan témákkal találkoztak, mint a kvantummodellezés, a sugárbiológiai vizsgálatok, a nagy felbontású hullámfront-mérés, valamint a magasharmonikus-keltés során végzett fázisillesztés.

Ez a gyakorlati megközelítés központi szerepet játszik az ELISS programjában, mivel ezáltal a résztvevők könnyebben tudnak képet alkotni az elméleti és műszaki előkészületekről, az adatértelmezési módszerekről, valamint a különböző szakterületek együttműködéséről egy-egy felhasználói kísérlet kidolgozása során.

Poszterek, díjak és partneri kapcsolatok

A résztvevők aktív szerepet vállaltak a konferencia során: 49 poszterrel járultak hozzá a poszterbemutatóhoz, amelyek közül 17-et flash-előadás formájában is bemutattak. Ez a program lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy ismertessék munkájukat, fejlesszék prezentációs készségeiket, valamint visszajelzéseket kapjanak és adjanak – mindezen készségek elengedhetetlenek a kutatások során.

„Szerintem ez a rendezvény nagyon jó platformot biztosított a pályakezdő kutatók számára ahhoz, hogy részletesebb ismereteket szerezzenek a lézerek alkalmazási területeiről” – nyilatkozta Eleanor Asquith, a CLF fiatal lézeres kutatója. „Nagyon tetszenek a laboratóriumok és különösen az, hogy milyen nagyok. Egyszerűen lenyűgöző ez a létesítmény. Az új emberekkel való találkozás tetszett a legjobban. Megismerni mások kutatásait, meghallgatni az előadásokat és a poszterbemutatókat, és ezáltal kapcsolatokat építeni.”

 

 

A hallgatók munkájának elismerése az ELISS egyik régóta fennálló hagyománya: a poszterpályázaton a legjobb hallgatói pályamunkákat díjazzák.

Megosztott első díjat kapott:

·     Gabrielle Vaz, a lisszaboni Instituto Superior Técnico doktorandusza, a tér-idő-csatolt sugarakkal keltett plazma szuperradiációjával kapcsolatos kutatásáért, és

·     Lucia Corrigan, a belfasti Queen’s University hallgatója, a femtoszekundumos és pikoszekundumos impulzusokkal keltett, nagy energiájú elektronbesugárzásra adott sugárbiológiai reakciók vizsgálatáért.

A második helyezésen is osztoztak a díjazottak:

·     Bálint Zsuzsánna és Joós Krisztina a Babeș–Bolyai Egyetemről, a hordozó-burkoló fázis-robusztus fotoelektron-holográfia terén végzett munkájukért; valamint

·     Eran Ben Arosh a Tel-Avivi Egyetemről, a magasharmonikus-keltés során a hordozó-burkoló fázis-függőségének csökkentésére irányuló kutatásáért.

Külön elismerésben részesült:

·     Eleanor Asquith, az Egyesült Királyság Tudományos és Technológiai Létesítmények Tanácsának (STFC) Központi Lézeres Létesítményének kutatója, aki azt vizsgálta, milyen hatást gyakorolnak a plazmatükrök az Astra Gemini lézer időbeli kontrasztjára.

„Elsősorban a laboratóriumok miatt jelentkeztem: szerettem volna látni, hogyan dolgoznak valójában a tudósok, és részt venni gyakorlati tevékenységekben” – mondta Maria Mincheva, a szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetem doktorandusza. „Karrierem későbbi szakaszában saját projekttel is pályázhatok nyalábidőre ebben a létesítményben, ami remek lehetőség.”

A tudományos karrier a tudáshoz, a létesítményekhez és más emberekhez való hozzáférés révén fejlődik. A hivatalos program mellett a résztvevők előadókkal és az ELI kutatóival találkozhattak, valamint kapcsolatokat építhettek ki a többi résztvevővel. A hallgatók emellett a HR Osztály munkatársaival is beszélhettek a képzési és karrierlehetőségekről. E beszélgetések nem csupán kiegészítői a tudományos tevékenységnek; gyakran éppen ezekből fakadnak a jövőbeli együttműködések és kutatási irányok.

szeptember

28

hétfő