Tavaly november óta segíti kutatóintézetünk elektromosenergia-ellátását a naperőművünk. Az idei fény napjához kapcsolódó rendezvényünk volt az első alkalom, amikor megmutathattuk a nagyközönségnek ezt a megújuló energiát hasznosító rendszert. A kiserőmű építése során több innovatív technológiát alkalmaztak, így például napelemmel fedett parkoló létesült, illetve dinamikus napelemmozgató rendszer is épült. Az ELI bejáratától délre található, körülbelül egy hektár vízfelületű tavon készült úszó naperőmű pedig az első ilyen típusú beruházás az országban. A fejlesztés során 13 460 napelemet építettek be, a rendszer összteljesítménye 4,9 megavolt-amper.
A program alkalmával ügyvezetőnk, Szabó Gábor professzor arról tartott előadást, hogy miért számít az ELI ALPS a világ egyik legzöldebb tudományos kutatóintézetének, és hogyan kapcsolódik össze a fenntartható energiafelhasználás az extrém fény kutatásával. „A naperőmű megépítése egy fontos lépés, kiemelkedő jelentőségű környezetvédelmi beruházás. A megújuló energia felhasználásától 35-38 százalékos megtakarítást várunk éves szinten, de ha a nyári időszakban keletkező többletenergiát tárolni tudnánk, akkor ez az arány 50 százalékra is felmehetne” – emelte ki.
A záportározóra telepített úszó napelemektől szintén sokat várunk. Az újrahasznosított műanyagelemekre szerelt napelemek a vízfelszínről visszaverődő fényt is hasznosítják. Abban bízunk, hogy a napelemtakarás a nyári hőségben annyira hűti a vizet, hogy jelentősen javul majd a vízminőség.
A naperőmű építése miatt felmerült a meglévő növények átültetése, de a szakértői tanulmány szerint a növények legfeljebb fele élte volna túl a beavatkozást. A kivágott fák helyett gyorsan növő, sűrűn ültetett növényekből álló, úgynevezett Miyawaki-erdőt telepítettünk. A minierdő Miyawaki Akira japán botanikusról, ökológusról kapta a nevét, aki apró területek természetes növényzettel történő helyreállítására dolgozott ki módszert. A Miyawaki-erdő egy kicsi – olykor néhány tíz négyzetméteres – területrész, ahová minél több fa- és cserjefajt ültetnek őshonos növényekből. Mi 750 négyzetméteren 1950 növényt telepítettünk, ami jóval több annál, mint amennyit a beruházás érdekében ki kellett vágni.
Rendezvényünkön a két újdonság – azaz a naperőmű és a Miyawaki-erdő bemutatása – mellett hagyományainkhoz híven ez alkalommal is változatos programokkal vártuk az érdeklődőket. De mire emlékezünk ezen a napon?
A fény nemzetközi napját világszerte május 16-án ünneplik annak emlékére, hogy 1960-ban ezen a napon mutatta be első működő lézerét Theodore Maiman amerikai mérnök. A kezdeményezés az UNESCO égisze alatt indult, célja pedig az, hogy felhívja a figyelmet a fény és a fényalapú technológiák szerepére a tudományban, a kultúrában és a mindennapi életben.
Missziónk a tudománynépszerűsítés, a természet csodáinak közérthető bemutatása. Ennek jegyében vártuk a látogatókat dermesztő kísérletekkel, beszéltünk a gravitációról, fekete lyukakról és sötét energiáról. Vendégeink ultragyors folyamatokat figyelhettek meg, optikai műhelytitkokba avattuk be őket, megmutattuk az elektromágneses hullámok terjedését. Beszéltünk varázslatos hullámokról, és aki kedvet érzett hozzá, virtuális laborgyakorlaton is részt vehetett. Az Egyszerű kísérletek című bemutatón a citromnak és a tejnek volt fontos szerepe. No és a kísérletezőknek. Aaishi és Aariyana Kahalynak és édesanyjuknak, intézetünk fizikusának, Mousumi Upadhyay Kahalynak.
„A szintén az ELI ALPS-ban dolgozó édesapám, Subhendu Kahaly is fizikus. Gondolom, senki sem csodálkozik azon, hogy 11. osztályosként a fizika fakultációt választottam. Bizonyára azért, mert mindig úgy éreztem, hogy ez a tantárgy érdekes és könnyű. Viszont a biológiát is szeretem, mert kiskorom óta orvos (is) akarok lenni. Szóval most nem igazán tudom, hogy mit akarok csinálni majd később. Egyébként alapból matematika tagozatos vagyok a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban” – mesélte két kísérlet közben Aaishi Kahaly, aki a szülői háttér miatt az átlagos középiskolásnál többet tud a fizikáról és ezért az osztálytársainak is tud segíteni, ha nem értenek valamit. Aaishihez a kísérletezés szintén közel áll, azokat a bemutatókat szereti, amelyeknek a végén valami szikrázik, robban vagy hangot ad. A gimnáziumban sokszor mutat be kísérleteket az osztály előtt, azaz hozzászokott a szerepléshez, bár azt különösnek találta, hogy nálunk a legtöbb érdeklődő felnőtt volt. Azt szeretné, ha minél több embert, fiatalt, időset egyaránt, érdekelne a tudomány, mert az hasznos és jó dolog.
„Hogy mi fogta meg a fiúkat? Szerintem a cukorkák és a kísérletek. Én még sosem voltam itt, miközben szegediek vagyunk. Ráadásul a sógornőm testvére itt dolgozik. Mondták a fiúk, hogy ők is kíváncsiak a lézerközpontra, mert szerintük itt biztosan lézerkardokkal is lehet küzdeni” – nevet Szalai Éva, aki a három, a hét, valamint a tizenkét éves fiával érkezett. Az édesanyához mindig közel állt a fizika, és nemcsak azért, mert a férje fizikusként végzett Szegeden, hanem azért is, mert bölcsészként látja, hogy ez a tudományterület valóban része a mindennapi életnek.
„Nagyon tetszett, amikor folyékony nitrogénnel „fagyasztott” salátaleveleket törtünk, és amikor kilőtt a rakéta” – lelkendezett a Csongrádról érkezett nyolcéves Horváth Botond Koppány, aki nagyon élvezte a körbevezető túrát, és örömmel próbálta ki látogatóközpontunk eszközeit. Azt mondja a bal kezén gipszet viselő fiú – focizott és elesett –, hogy nagyon klassz volt ez az este, és szívesen visszajönne.
Horváth Botond Koppánnyal a lézersakkozók között találkoztunk. Ezt a mindig népszerű helyet Tóth Attila fizikus kollégánk felügyelte. „A lézersakk fizikusok és laikusok számára is érdekes játék. A gyerekeknek nagyon tetszik az ide-oda cikázó fény. Próbálják megérteni, hogy a pálya sarkában lévő „lézerágyú” fénye hogyan vetül egyik tükörről a másikra, ami a térlátás fejlődését segíti” – véli Attila, aki megfigyelte, hogy a játékosok először félve nyúlnak a bábukhoz. Előre kell gondolkodni, stratégia kell a győzelemhez. Az újabb és újabb helyzetekből Attila is tanul. Szerinte a lézersakk kiváló eszköz lehet a fizika megszerettetéséhez.
Látogatóközpontunk vezetője, Zimányiné Horváth Vera figyelemfelkeltő címet választott: Néhány trilliárd attoszekundum az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézetről. Előadásában az intézet létrejöttét mutatta be az érdeklődőknek.
A semmi energiája – kvantumvákuum, fény és az Univerzum című előadásában Hack Szabolcs tudományos munkatársunk azt tisztázta, mit jelent a vákuum fogalma. A hétköznapokban többnyire olyan térrészt értünk alatta, amelyből kiszivattyúzták a levegőt. Egy lézeres kutatóintézetben ez nagyon is gyakorlati fogalom: a vákuum nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fény-anyag kölcsönhatását tiszta, kontrollált körülmények között vizsgálhassuk. A kvantumfizika azonban ennél jóval különösebb képet ad az „üres térről”.
Az előadás közérthető módon mutatta be, miért mondják a fizikusok, hogy a vákuum nem üres, hanem a kvantummezők legalacsonyabb energiájú állapota. Külön hangsúlyt kapott a fény, vagyis az elektromágneses mező kvantumfizikai leírása, annak nullponti energiája és a vákuumfluktuációk szerepe, valamint az is, honnan tudjuk, hogy ezek nem pusztán elméleti fogalmak. A Lamb-eltolódás, a Casimir-effektus és a spontán emisszió példáin keresztül megmutatkozott, hogy a kvantumvákuum mérhető hatással van az anyagra.
A fény napja után sem maradnak élmények nélkül az érdeklődőink: szeptember második felében, a Kutatók éjszakáján ismét különleges programokkal, látványos kísérletekkel várjuk látogatóinkat.