Középiskolás lányokat hívtunk meg egy kifejezetten nekik szóló kétórás programra, mert hisszük, hogy a természet megismerése mindannyiunk közös ügye, nemtől függetlenül. A statisztikák ugyanakkor azt jelzik, hogy a természettudományos pályákat inkább a fiúk választják, míg a lányok gyakran más irányba indulnak. Évről évre megrendezett eseményünkkel szeretnénk rávilágítani arra, hogy a természettudományok világa mindenki számára nyitott. Ennek szellemében hoztuk létre a Csajos délutánt is, amelyre ezúttal 17 középiskolás lány érkezett.
A bejelentkezés után az érdeklődők csoportokban látogattak meg egy-egy kutatóhelyet. Mivel egyetlen hajszál, egyetlen porszem is befolyásolhatja a méréseket, egyes laborokban hajhálót, köpenyt és tisztatéri lábbelit kell viselni. Vendégeinknek már a beöltözés is tetszett, de ami odabent fogadta őket, azt valóban izgalmasnak találták.
Voltak, akik a Nanofabrikációs és pásztázó elektronmikroszkóp laboratóriumot tekintették meg, másoknak a NanoESCA-át mutattuk meg. Utóbbi egy fotoemissziós elektronmikroszkóp (PEEM), ami az ELI ALPS egyik kulcsfontosságú kísérleti állomása nanooptikai és anyagtudományi kutatásokhoz. A vendégeket kalauzoló dr. Oláh Nikolett elismerte, ez az eszköz a legbonyolultabb, amivel kutatóként találkozott.
A Kondenzált anyagok attofizikája csoport tudományos munkatársa, dr. Zsíros Szanna kutatóként és tanárként szívügyének tartja a fiatalok támogatását és motiválását a tudomány megismerésében, ezért örömmel vett részt a programban. „Rendszeresen csatlakozom tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő eseményekhez, hiszen fiatalon nekem is izgalmas volt kutatóktól első kézből hallani a tudományról és bepillantani a szakmai környezetükbe. Számomra az egyik legmeghatározóbb élmény a gimnáziumi fizikatanáraim órái, valamint a tudomány iránti lelkesedésük és hozzáállásuk voltak” – mondta Szanna, aki fizikusként végzett a Szegedi Tudományegyetemen, majd doktori disszertációját asztrofizikai témában írta.
Tavaly augusztusban csatlakozott az ELI ALPS csapatához, ahol attofizikával kezdett el foglalkozni. Elsőre talán meglepő lehet, de szerinte számos közös pont van az asztrofizika és az attofizika között, emellett pedig azok a készségek, amiket a tanulmányok és a kutatómunka alatt szerzett, mindkét területen kiválóan kamatoztathatók. Szanna azt vallja, hogy a tudomány ablakot nyit a körülöttünk lévő világra, és segít abban, hogy formálhassuk a jövőnket, ezért is tartja fontosnak, hogy egyre több fiatal ismerhesse meg az ELI ALPS-ot.
Császár Jázmin, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium kilencedikes diákja már régóta tervezte, hogy részt vesz ezen a foglalkozáson. Iskolájában erős a fizikaoktatás, de időnként úgy érzi, nem térnek ki az őt igazán érdeklő témákra. „Ilyen például a lézerek világa, amelyekről most a kutatónők meséltek nekünk. A lézer sokkal több mint egy egyszerű fényforrás” – mondta Jázmin, akit lenyűgözött a NanoESCA laborban tett látogatás. A pályájáról még nem döntő diáklány eseményünkről először a fizikatanárától hallott, majd az édesapja is elküldte neki a felhívást.
„Már a hetedik osztályban elhatároztam, amikor bejött a fizika, hogy jó, én ezt nagyon megszerettem, és fizikát fogok tanulni. Sokan néznek rám furán, hogy lány létemre éppen ezt a tárgyat választottam” – mondta Sziládi Dalma, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium tizedik osztályos diákja, akit a gépészmérnöki pálya vonz. Rendezvényünkre a fizikatanára hívta fel a figyelmét, de élelmiszermérnök anyukája is támogatta a részvételét.
A laborlátogatások után a Fókusz – Interaktív látogatói térben kötetlen beszélgetésre várták fizikusaink a lányokat. A Csajos délutánt megszervező Zimányiné Horváth Vera a kutatói életformát kolléganőink tapasztalatai alapján mutatta be. Amikor arra kérdezett rá, hogy volt-e olyan személy az életükben, akire úgy gondolnak vissza, hogy ha ő nincs, akkor lehet, hogy ők sem lennének ezen a pályán, fizikusaink tanáraikat és témavezetőiket említették. Pályájuk legboldogabb napjai közé tartoztak, amikor megvédték PhD-disszertációjukat, elmentek első konferenciájukra. Ilyen élményként élték meg az első külföldön tartott angol nyelvű előadásukat, ami után odamentek hozzájuk az addig csupán cikkek szerzőiként ismert fizikusok és az eredményeikről érdeklődtek.
A nehézségeken pedig az lendíti át őket, hogy számíthatnak a kollégák segítségére, akik éreztetik velük, hogy nincsenek egyedül. Ha valami nem sikerül, másnap újra foglalkozhatnak a problémával. Időnként pedig el kell engedni a megoldhatatlannak tűnő feladatot, teret kell adni az új ötleteknek.
Dudás Júlia szerint sokan azt gondolják, hogy a kutatóknak csak a tudomány létezik, a munkájukat is hazaviszik. Szerinte meg lehet találni az egészséges egyensúlyt a szakma és a magánélet között. A kísérletezés a legizgalmasabb, de előfordulnak monoton dolgok, például amikor szakcikkeket olvas.
„Sohasem gondoltam, hogy egyszer külföldre juthatok, hiszen nem gazdag családból származom” – mondta mosolyogva a palesztin származású Sara J. J. AbuZayed, aki 2025 óta munkatársunk.
Sara kiemelkedő tanulmányi eredményeinek és tudományos érdeklődésének köszönhetően több országba eljutott – Belgiumba, Svájcba, Hollandiába, Franciaországba, Németországba. Pályája során kiváló kutatókkal találkozott,Nobel-díjas tudósokkal is, ami tovább erősítette benne az inspirációt és az elhivatottságot. Mint mondta, olyan közegben dolgozhat, ahol jelentős tudományos eredmények születnek, és ahol nap mint nap a fejlődés és az alkotás lehetősége veszi körül. Azt vallja, hogy a kutatónők nemcsak a tudományhoz járulnak hozzá, hanem példát is mutatnak a gyermekeik számára.
Munkatársaink szerint a jó kutató elengedhetetlen ismérve a kitűnő angol nyelvtudás, a kíváncsiság, a kiváló kommunikációs készség, hogy el tudja adni a tudását, és eközben azzal is legyen tisztában, hogy a szűk szakmán túl az emberek nem rendelkeznek az ő tudásával. Szükség van a reális önismeretre, stressztűrésre, együttműködési készségre és felelősségtudatra – a biztos szakmai tudáson túl. Ezenfelül nem árt a szerénység, és alapvető, hogy tudjon csapatban dolgozni.
A résztvevők személyes történetei azt is megmutatták, hogy a tudományos pálya mögött sokszor támogató tanárok, inspiráló példaképek és kitartó munka áll.
Örülünk, hogy velünk tartottatok, és várunk benneteket – valamint minden, a tudomány iránt érdeklődő középiskolást – a következő rendezvényünkre is!
Fotók: Balázs Gábor