Hírek

Hírek

A naperőmű átadásával az ELI ALPS a világ legzöldebb tudományos nagyberendezése lett

A szegedi lézerközpont energiaellátását immár a záportározó felszínén lebegő, a parkolóhelyek fölé telepített és a Nap járását követő napelemek kombinációjával megvalósult 5 MW teljesítményű kiserőmű segíti. A berendezést a projektet támogató Energiaügyi Minisztérium vezetője, Lantos Csaba avatta fel november 11-én.

A naperőmű átadásával az ELI ALPS a világ legzöldebb tudományos nagyberendezése lett

 

A Szegedi Tudományegyetem és az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet közös projektjét úttörő megoldások, innovatív technológiák jellemzik, úgymint az ország első vízre telepített napelemrendszere. A három éve indult program célja az ELI ALPS létesítményeinek villamosenergia-ellátását biztosító, korszerű, összesen 13 460 napelemmel működő naperőmű park létrehozása volt a kutatóintézet telephelyén és közvetlen környezetében, a Szegedi Tudományegyetem Science Parkjához tartozó záportározó felszínén. Az erőmű minden egységénél elvárás volt a magas hatásfokú, alacsony degradációjú napelemek használata, a lehető legnagyobb területarányos termelés és a leghosszabb élettartam elérése.

„A napelemparkban termelt elektromos energia felhasználásával az ELI ALPS a világ legzöldebb tudományos nagyberendezése lett” – jelentette ki ügyvezetőnk, Szabó Gábor professzor az átadó ünnepségén. Az öt megawattos napelemrendszer a kutatóintézet energiaigényének 35 százalékát képes fedezni, de optimalizált energiatárolással az 50 százalékos arány is elérhető. Jelenleg folyik a különféle energiatárolási technológiák hatékonyságának és gazdaságosságának elemzése. A lehetséges megoldások egyike a jégkásás hőtároló rendszer, amely a napközben megtermelt energiafelesleget jég formájában raktározza. Ha az öt köbméteres tartállyal végzett úgynevezett pilot projekt beválik, egy száz köbméter kapacitású jégkásás tároló akár 7 MWh energiát is tárolhat majd. Ebből intézetünk éjszakai energiaigényének jelentős részét fedezhetnénk.

 

 

Az ünnepségen Rovó László professzor, a Szegedi Tudományegyetem rektora hangsúlyozta, hogy ez a környezetvédelmi beruházás egy átgondolt program része. Az SZTE már eddig is a legzöldebb magyar egyetemnek számított, hiszen energiafelhasználásának tíz százaléka megújuló forrásból származik.

A kivitelező részéről Makai László, az Energosun Investment Zrt. operatív igazgatója azt emelte ki, hogy az építkezés során máshol nem használt technológiát is alkalmaztak. Cégük az országban elsőként megvalósított úszó napelemrendszerre a legbüszkébb.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter elmondta, hogy a szaktárca összesen ötmilliárd forinttal támogatta a Szegedi Tudományegyetem és az ELI ALPS megújuló energiaforráson alapuló beruházásait; az összegből kutatóintézetünk kétmilliárdot kapott. A miniszter szerint ez a naperőmű park megtestesíti azt az elvet, amely szerint az energiát ott kell minél hatékonyabban és minél kevesebb károsanyag-kibocsátással előállítani, ahol arra szükség van. Hazánkban már 8200 megawattnyi naperőművi kapacitás működik, de lehetőség nyílik új szélerőművek építésére, valamint a kedvező adottságokra építve ösztönzik a földhő és a biomassza fokozott hasznosítását is. Lantos Csaba szerint áprilistól szeptember végéig – amikor a napelemek nagy mennyiségben termelnek – az országnak áramtöbblete keletkezhet, de a villamos energia árának ingadozása miatt feltétlenül szükség van tárolókapacitások kiépítésére.

Ügyvezetőnk szerint a napelemek telepítése nem járt a környezet jelentős megváltoztatásával, az erőmű park által elvett zöldterület minimális. Az építkezés miatt kivágott fákat sűrű, változatos, gyorsan növő fákból álló minierdő, úgynevezett Miyawaki-erdő telepítésével pótoljuk. Az is elhangzott, hogy a záportározóra telepített napelemek árnyékoló hatásának köszönhetően a víz nyaranta kevésbé fog felmelegedni, így a benne élő halak is komfortosabban érezhetik magukat a kánikulában.

A naperőmű park felavatása után vendégeink személyesen is megtekinthették az innovatív megoldásokat.

január

22

csütörtök