Hírek

Hírek

Hasznos kutatások indulnak a közösség számára a kutatóintézetben

Terjedelmes interjút adott az egyik országos hírportálnak az innovációs és technológiai miniszter arra reagálva, hogy az ELI-ALPS Tudományos Tanácsadó Testületének három tagja felmondott.
Hasznos kutatások indulnak a közösség számára a kutatóintézetben

 

Márciusban új korszak kezdődött a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont életében. Az elmúlt években felépült maga a kutatóközpont, a következő időszakban azonban az ELI-t fel kell tölteni tartalommal, vagyis élő és működő tudományos platformmá kell tenni.  A szegedi ELI-ALPS kutatóközpont egy nyitott „userplatform”, ami azt jelenti, hogy tudományos kutatások lebonyolítását teszi lehetővé külsős kutatók számára. Jelenleg az ehhez szükséges technikai feltételek megteremtése zajlik, folyik a lézerek beüzemelése, valamint a kiegészítő épületgépészeti munkálatok. 2017 novemberében megkezdődtek a kísérletek a már beüzemelt lézerekkel nemzetközi kutatócsoportok részvételével, azonban a rendszert folyamatosan tökéletesíteni kell, a kihasználtságot pedig növelni.

 

Ehhez az új kihíváshoz választott március elején új ügyvezető igazgatót a tulajdonos Jakab László személyében, akivel szemben az az elvárás, hogy ezt a munkát menedzselje és a szervezetet a következő kutatási időszakra felkészítse. Jakab László okleveles gépészmérnök és közgazdász. 1990-ben lézer és lézeres alkalmazások terén folytatott tanulmányokat a Helsinki Műszaki Egyetemen, illetve a dél-koreai Dankook Egyetem Szöuli Campusán. Több mint 30 éven átívelő karrierje során változatos felsővezetői pozíciókban szerzett szakmai tudást és tapasztalatokat nemzetközi és hazai vállalatoknál. Ez kiterjed a stratégiaalkotástól a tervezésen és a megvalósításon át az ellenőrzésig számos pénzügyi és gazdasági területen. Projektvezetőként több olyan országos és régiós innovációs projekt tervezésében és megvalósításában vett részt, amelyek digitális és technológiai fejlesztésekre irányultak. Jakab László menedzserként támogatja az ELI-ben folyó munkát, és az ő kiterjedt nemzetközi szakmai háttere és tapasztalata a garancia arra, hogy az ELI ALPS előtt álló időszakban felmerülő menedzseri, operatív feladatok ellátása a legjobb kezekben van.

 

A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az ELI-HU Nonprofit Kft-nél, ahogy eddig, jelenleg is kettős vezetés – egy tudományos és egy operatív– szoros együttműködésben biztosítja, hogy az ELI hosszú távon jól működő kutatási platformmá váljon. A jelenlegi megbízott tudományos vezető prof. Varjú Katalin, aki az attoszekundumos lézerfizika nemzetközileg elismert kutatója. Varjú Katalin a Szegedi Tudományegyetemen szerzett kitüntetéses fizikus diplomát, majd doktori fokozatot, és itt is habilitált. Angliai és svédországi kutatóintézetekben töltött el hét évet. Az ELI projektben az előkészítési szakasz óta dolgozik.

 

Minden tevékenység az eredeti tudományos terveknek megfelelően halad, amit a tudományos tanácsadói testület (SAC) is hivatalosan megerősített. A testület tagjai is azon a véleményen vannak, hogy a most lemondott három kutató feltehetően félreértette a helyzetet. Nem látnak kormányzati beavatkozást az ELI tudományos munkájába, bölcs döntésnek tartják, hogy a kormány ilyen külső projektekkel segíti az intézet fenntartását.

 

Az a két új kutatás-fejlesztési projekt, amelynek a támogatásáról márciusban döntött a kormány, nem az ELI saját projektjei, az ELI-től különálló szervezetek a gazdái, a megítélt támogatás nem az ELI-be érkezik. Az ELI-hez oly módon kapcsolódnak, hogy az ELI-nél elérhető lézeres platformokat felhasználóként, illetve laborterületeket terveznek igénybe venni a megvalósításuk során. Ezek a projektek tehát felhasználói szinten kapcsolódnak az ELI-hez, segítik az intézmény kapacitásának jobb kihasználását, miközben nem befolyásolják az alapcélok elérését. Múlt héten az első lépések megtörténtek az egyik projektben, hiszen egy magyar–francia–amerikai együttműködés indult a Szegedi Tudományegyetem vezetésével, amelynek célja, hogy az ELI SYLOS lézerével egy olyan eljárást fejlesszenek, amivel lecsökkenthető a radioaktív nukleáris hulladék felezési ideje.

 

Jelen pillanatban egy szándéknyilatkozatunk van Olaszországtól az ELI támogatására. A német kormánnyal az egyik tárgyalási pontunk a szegedi ELI finanszírozása, úgy gondolom, hogy hamarosan meg fogunk állapodni. Franciaországgal is folynak tárgyalások, itt is jól haladunk. A márciusi kormányhatározat arra vonatkozik, hogy amíg a nemzetközi környezet nem lesz kedvező, hogyan tudjuk megoldani a lézerközpont fenntartását. A magyar állam ehhez részben közvetlenül ad támogatást az ELI-nek, részben közvetett módon, például a Szegedi Tudományegyetemen keresztül.

 

Az ELI munkáját egy 25-30 főből álló tudományos tanácsadó testület is támogatja, a testület véleményét, javaslatait és szakmai értékelését a menedzsment messzemenőkig figyelembe veszi. A testület tagjai között szinte minden évben van változás, a lemondók helyett új tagokat választanak. Az is bevett eljárás, hogy menedzsmentváltáskor egy részletes áttekintés keretében feltérképezik az intézmény pénzügyi, műszaki és tudományos területeinek működését, helyzetét. Az ELI esetében ez a folyamat éppen most indul, és az erre a feladatra kijelölt tanácsadó cég mellett részt vesz benne Krausz Ferenc világhírű magyar fizikus is, aki a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. Róla Palkovics László az interjúban azt mondta:

 

- Krausz úr mellett másokat is fel fogok kérni az átvilágítást végző tudományos bizottságba. Fel fogom kérni Gérard Mourou-t, Tajima Toshikit, a TAE Technologies tudományos igazgatóját, akivel nemrég írtunk alá egy megállapodást, Roland Sauerbrey urat, a német Helmholtz Zentrum (HZDR) szakemberét, és fel fogom kérni Mezei Ferenc részecskefizikust is. Ebben a magyar kormányé mint fenntartóé a felelősség, és teljesen legitim dolog, hogy kérünk véleményeket az intézet jelenlegi helyzetéről.

 

Mivel az ELI-ALPS működésében semmiféle stratégiai váltás nem történt, az átvilágítás a kezdeti szakaszban van, ezért a tanácsadó testületből most távozó három fő döntése mögött szakmai szempontok helyett más megfontolások állhatnak. A kutatóintézet hosszú távú célja továbbra is az innovációs és kutatási kapacitások hatékonyabb, eredményesebb felhasználása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

december

14

szombat