Az átfogó program, a neves kutatók, köztük a 2018-ban Nobel-díjjal kitüntetett Donna Strickland által tartott előadások, valamint a poszterbemutatók rávilágítottak az ELI-hez kapcsolódó szakterületek sokféleségére és a lézeres kutatások jövőjét alakító fiatal kutatóközösség sokoldalúságára.
Tíz évvel ezelőtti indulása óta az ELISS kulcsfontosságú rendezvénnyé vált, amely összeköttetést teremt az ELI kutatóhelyei és a kutatók következő generációja között. A nyári iskolát az ELI-létesítmények felváltva szervezik, így a résztvevők megismerkedhetnek az ELI legújabb tudományos és infrastrukturális fejlesztéseivel. Az idei ötnapos rendezvényen 30 előadás hangzott el az ultragyors fizika, a csúcstechnológiás fotonforrások, a plazmafizikai alkalmazások, a nukleáris fotonika és az attotudomány témakörében. Ezenkívül a diákok gyakorlati foglalkozásokon vehettek részt és a poszterszekcióban saját kutatásaikról is beszámolhattak.
„Az idei programot igyekeztünk úgy összeállítani, hogy lefedje az ELI által kiszolgált és támogatott tudományos területeket” – mondta Anna Zymaková, az ELISS 2025 tudományos programjának elnöke. „Egykor jómagam is ELISS résztvevő voltam, és ez a rendezvény tette lehetővé számomra, hogy később kutatóként csatlakozzak az ELI-hez. Büszke vagyok arra, hogy most én inspirálhatom és támogathatom a kutatók következő generációját.”
A hét az ultrarövid impulzusú, nagy teljesítményű lézerek fizikájával és technológiájával kapcsolatos előadásokkal kezdődött, majd az ELI lézereinek bemutatása következett. A program olyan szakterületeket érintett, mint a plazmafizika, a nagy energiájú fizika, az inerciális fúzió, a nukleáris fizika, a részecskegyorsítás, továbbá a biológiai és orvosi alkalmazások. A témák sokszínűsége tükrözte a modern lézerfizika interdiszciplináris jellegét, és átfogó képet adott a résztvevőknek arról, hogyan járulhat hozzá munkájuk a tudományhoz és a társadalomhoz.
Donna Strickland
Motiváló előadásában a 2018-as fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Donna Strickland megosztotta azokat a tapasztalatait, amelyeket fiatal kutatóként és doktoranduszként szerzett, és amelyek végül a rangos elismeréshez segítették. „A tudós mindenekelőtt legyen kíváncsi, töltse el izgalommal, ha valami újat akar tanulni” – mondta Strickland. „A kísérleti fizikusnál fontos a türelem is – nem szabad, hogy megtörje a kemény munka, ki kell tartani!”
A hét másik kiemelt előadója Alessandro Atzei volt, aki az űrtechnológiai alkalmazásokról szóló új szekciót nyitotta meg a JUICE (JUpiter ICy moons Explorer) program ismertetésével. „Az ESA küldetéseit azok az emberek teszik lehetővé, akik ténylegesen elvégzik a munkát” – mondta az Európai Űrügynökség (ESA) képviselője. „Az ESA és más szervezetek, így az ELI közötti hálózatok kiépítése új együttműködési lehetőségeket és tudományos felfedezéseket eredményezhet.”
A tudományos programon túl az ELISS 2025 tizenegy kiegészítő tevékenységet is kínált a résztvevőknek a gyakorlati alkalmazásokhoz szükséges készségek elsajátításához. A laboratóriumi feladatokra, az adatelemzést segítő gépi tanulási technikákra, vagy a felhasználói pályázatírásra irányuló foglalkozásokon a diákok kipróbálhattak olyan eszközöket és módszereket, melyek nélkülözhetetlenek az ELI-ben és más hasonló kutatóintézetben végzett mindennapi munkához.
A több mint 50 posztert felsorakoztató interaktív poszterszekció szintén lehetőséget adott arra, hogy a diákok ismertessék kutatási projektjeiket társaikkal, visszajelzéseket kapjanak szakértőktől és tudományos párbeszédet folytassanak. A MDPI Electronics által támogatott poszterversenyen a legkiemelkedőbb munkákat díjakkal jutalmazták.
Az első helyen Wiktor Kulesza végzett az optikai fázisérzékeny STOC-T módszerrel kapcsolatos munkájáért, amely mélyebb, gyorsabb és pontosabb in vivo vizsgálatok révén fejleszti az orvosbiológiai képalkotást.
A második helyet Alžběta Špádová szerezte meg, akinek a nanorészecskéken alapuló, lézeres nyomdokhullámmal történő gyorsítás (LWFA) területén végzett kutatása új módszereket kínál a nagy energiájú elektronnyalábok stabilizálására.
A harmadik helyezést Hiiro Moriyamának ítélték a Bragg-féle mikroszkópia innovatív alkalmazásáért, amelynek segítségével ultragyors, nagy felbontású 3D képeket készített a lézer által indukált sztochasztikus dinamikai folyamatokról.
Az ELISS egyik fő célja a hálózatépítés segítése. A társasági események és a gyakorlati foglalkozások lehetőséget adtak a diákoknak arra, hogy kapcsolatba lépjenek egymással, az előadókkal és az ELI dolgozóival. Emellett az ELI HR-es munkatársai közvetlenül meséltek arról, milyen karrierlehetőségekkel számolhatnak a kezdő kutatók az ELI-nél.
„Még soha nem volt ilyen jó a tudományban dolgozni” – mondta Allen Weeks, az ELI főigazgatója. „Óriásiak a tudományos és a műszaki lehetőségek, és új tehetségeket keresünk ezek megvalósításához.”
Az ELISS 2025 több volt egy egyszerű nyári iskolánál: platformot biztosított karrier indításához, tudományos készségek gyakorlásához és a nagy teljesítményű lézeres tudományok jövőbeli éllovasainak hálózatosodásához. A fiatal kutatók hatalmas lelkesedéssel és energiával érkeznek, így a nyári iskola nemcsak tudományos szempontból gazdagító, hanem szórakoztató, pezsgő, tevékeny hét is.
