A táborba – amin tíz kollégánk tartott előadást, illetve vezetett foglalkozást - a fizika iránt nyitott fiatalokat vártuk, azon nem titkolt céllal, hogy a pályaválasztásuk idején ez a terület a vonzó lehetőségek között szerepel majd. A Belügyminisztérium támogatásával megszervezett rendezvényünkre 42-en érkeztek – 26-an Szegedről, 13-an az ország más pontjáról jöttek, míg hárman Erdélyből éltek a lehetőséggel. A táborozók között 26 fiú és 16 lány volt. Négyen közülük idén érettségiztek, a többieknek pedig még van idejük megtalálni a megfelelő egyetemi programokat.
A nyári tábor hétfőn a fénnyel kapcsolatos ismeretek felelevenítésével indult, majd délután kartonpapírból és lencséből lyukkamerát készítettek a diákok. Kedden a lézerekről és az attoszekundumos impulzusokról hallottak előadást, a nap második felében számolási gyakorlaton vettek részt. Szerdán a nanovilág csodáit bemutató programot követően tudományos igazgatónk, Varjú Katalin adott betekintést az intézetről. Aznap délután három laboratóriummal – kémiai, orvosbiológiai és nanofabrikációs - is megismerkedtek a fiatalok. Csütörtök délelőtt esett szó arról, hogy mit tanulhatunk Schrödinger macskájától, illetve ekkor ismertette a tábort szervező Zimányiné Horváth Vera, a Fókusz- Interaktív látogató tér vezetője a kutatási berendezéseinket, illetve a főbb kutatási irányokat. Délután Mártélyon kenuztak a diákok. A zárónapon a kvantumoszcillátorokkal a feketemágia világát is felvázoltuk, majd következett a tesztírás. A programot a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Fizikai Intézetében tartott kísérleti bemutató zárta.
„Nagyon fontosnak tartom a tudományos ismeretterjesztést. Az emberekben alapvetően benne van a kíváncsiság, de a mai fiatalok nehéz helyzetben vannak. Én még laposelemet és vekkert szedtem szét gyerekkoromban. Utóbbinál látva a kis fogaskerekeket, világossá vált az óra működése. De mit szedjen szét egy mai gyerek? A mobiltelefonját? Az internetet? Olyan bonyolult lett a világ, hogy nehéz abban a hitben felnőni, hogy megérthető. Ez a jelenség biztosan hozzájárul a természettudományok utóbbi időben tapasztalt kisebb népszerűségéhez, és komoly veszélyeket hordoz magában a társadalomra nézve” – mondta el a szerda délelőtt a nanovilág csodáiról beszélő Márton Zsuzsanna, az ELI ALPS Ultragyors nanotudományi kutatócsoportjának tudományos munkatársa, hogy miért vállalkozott az előadásra.
Glavosits Bende, a budapesti Kerék Általános Iskola és Gimnázium tizenegyedikes diákja legalább két ponton kapcsolódik Szegedhez. Nővére a Szegedi Tudományegyetem alkalmazott matematika szakos mesterhallgatója, illetve Bende fizikatanára is itt végzett. A matematika és a fizika iránt érdeklődő Bende először a testvérétől hallott a táborról, majd több helyen is meglátta felhívásunkat. A középiskolásnak – aki a fizika felé orientálódik - az ELTE közelebb lenne, de a szegedi egyetemi légkör sokkal jobban tetszik.
Az abai Atilla Király Gimnázium tizenegyedikes tanulóját, Hinsenkamp Ottót szintén a fizika érdekli. A fiatalember a közelmúltban azonban arra döbbent rá, hogy a sikeres egyetemi felvételhez tanulni is kell. Erre eddig nem volt szükség, anélkül is jöttek az eredmények. Az emelt szintű fizika érettségin azonban ennyi nem elég. Ez a tábor számára rengeteg új ismerettel szolgált. „Érdekeltek az elhangzottak, márpedig ami érdekli az embert, azt könnyen megjegyzi” – állította Ottó, aki asztrofizikát szeretne tanulni. Szíve szerint Szegeden.
A táborozás hetében a két fiatal remek társaságra talált. Különböző gondolkozású középiskolásokkal találkoztak, esténként a nem szegedieket elszállásoló kollégiumban átbeszélték a napközben hallottakat. Bende szerint ezen beszélgetések során jobban megismerték egymást. Kiderült, hogy nem csak a fizika, hanem általánosságban a természettudományos tantárgyak szeretete kötötte össze őket. „Az előadások után faggattuk az előadókat, hogy jobban átlássuk a tananyagot. Délutánonként többször úgy éreztem, hogy kezd betelni a merevlemez, de mindig találtam helyet az újabb információknak. Az előadók érthetően és ami fontosabb, izgalmasan magyaráztak” – tette hozzá Ottó.
A Gyulafehérváron élő, de a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tizenegyedikes tanulója Zsebe Zsuzsa a közelmúltban részt vett a Budó Ágostonról elnevezett online fizikaversenyen, majd bekövette a szegedi egyetem fizikai intézetének Instagram oldalát. Ott vette észre a táborba invitáló felhívásunkat. Jó ötletnek tartotta, hogy jelentkezett. A kívülálló azt hihetné, hogy Zsuzsának mindene a fizika, hiszen hatalmas elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki a tanév végén ne nyaralni menjen, hanem a lakhelyétől 300 km-re található Szegeden töltse a szünidő első hetét. „Kíváncsi voltam az emberekre, és részt akartam venni ezen az eseményen. Maga az intézet is érdekelt, mert más olvasni róla, mint személyesen megtapasztalni. Jó társaságba kerültem, jó élményekkel gazdagodtam. Az infrastruktúra is nagyon érdekes. Érződik, hogy ez egy világszínvonalú intézmény. De én nem fizikusnak készülök” – ismerte el Zsuzsa, aki a Kolozsvári Műszaki Egyetemen tanul tovább az érettségi után. Azért biztos ebben, mert az erdélyi egyetem által szervezett tanulmányi versenyen elért eredménye alapján felvették. Azaz, jövőre érettségizik, de már egyetemistának érezheti magát. Zsuzsának elmondtuk, hogy a kutatóintézetben kiváló mérnökök dolgoznak, akik naponta új kihívásokra keresnek megoldásokat. Tehát, ez a hely egy mérnöknek is perspektívát jelent.
A többi előadónkhoz hasonlóan Márton Zsuzsanna is azt az üzenetet akarta átadni a táborozóknak, hogy a tudomány szép és érdekes. Akkor is, ha sok munkát kell belefektetni ahhoz, hogy ez kiderüljön. A másik gondolata, hogy csak természettudományos ismeretek birtokában érthetjük meg a világot. Még ahhoz is ilyen tudás kell, hogy eldöntsük, megéri-e megvenni egy nanotechnológiás, szuperhidrofób, öntisztító anyagból készült, méregdrága sportdzsekit. „Az ember, a kutató szétnéz a természetben, és csodákat lát, amiket értelmez, megtanul felhasználni. Ebből lett és ebből fejlődik ma is a civilizáció” – véli tudományos munkatársunk, aki szerint táborozóink nyitott fiatalok voltak. Sok kérdésük volt, jó volt látni, hogy komolyan érdeklődnek a bemutatott témák iránt, igyekeznek összekapcsolni azokat a meglévő ismereteikkel.
A tábor zárónapján írt tesztnek hatalmas tétje volt, hiszen a legalább 80 %-os eredménnyel teljesítők az SZTE fizika, fizikatanári, biomérnöki, környezetmérnöki, vegyészmérnöki és fizikus mérnöki szakján 25 felvételi pontot kapnak. Ez a pontszám akkor is felhasználható, ha a tanuló nem ebben az évben felvételizik. A 42 táborozó közül kilenc teljesítette ezt a követelményt.
Jövőre újabb tábort szervezünk, ahol hasonlóan izgalmas témákkal, előadásokkal, megszerezhető felvételi pluszpontokkal várjuk az érdeklődőket.
Fotók: Balázs Gábor