A két és fél napos rendezvény alatt a kutatók bemutatták a legutóbbi felhasználói kampányok eredményeit, ötleteket cseréltek és feltérképezték a jövőbeli együttműködések lehetséges módjait. A találkozó betekintést adott az ELI bővülő tudományos képességeibe, valamint teret biztosított ahhoz, hogy a felhasználók és a létesítmények munkatársai nyílt párbeszédet folytassanak a berendezésekről, azok elérhetőségéről és a műszaki fejlesztésekről.
A program keretében 16 tudományos szekcióülés zajlott neves szakértők vezetésével, továbbá számos tematikus workshop foglalkozott a nagy intenzitású lézeres kutatások aktuális kihívásaival és lehetőségeivel az alábbi területeken: gépi tanulás és a mesterséges intelligencia kísérletes környezetben való alkalmazása, sugárbiológia, fejlett céltárgyak, diagnosztika és erős terek fizikája. Az eszmecserét egy poszterszekció is színesítette, amelyen 34 tudományos poszter, valamint az ELI Létesítmények eszközeit és kísérleti platformjait bemutató 11 anyag szerepelt.
„Az ELI több mint egy létesítmény; ez egy bővülő közösség, amelyet a felhasználók alakítanak” – nyilatkozta Allen Weeks, az ELI főigazgatója. „A széles tudományos paletta és az itt tapasztalt elkötelezettség megerősíti, hogy az ELI a nagy intenzitású lézerekkel folytatott kutatások globális központjává válik.”
Az előadások nemcsak a felhasználói kísérletek tudományos eredményeit mutatták be, hanem azt is, hogy a felhasználói tevékenység miként segíti aktívan az infrastruktúra fejlesztését. A közös ELI felhasználói program elindítása óta a felhasználói közösség mind méretben, mind elköteleződésben jelentősen nőtt. Az eddigi hat nyílt felhívásra 563 pályázat érkezett 38 ország 1400 kutatójának közreműködésével. A növekvő és mélyülő részvétel egy olyan aktív, fejlődő felhasználói bázisról tanúskodik, amely az ELI-t nem egyszerűen szolgáltatónak, hanem hosszú távú tudományos partnernek tekinti. A találkozón külön szekció foglalkozott azzal, hogy a tapasztalatcserék átszervezésével és a visszajelzési mechanizmusok javításával hogyan lehetne még jobban támogatni a felhasználói igényeket. Az ELI elkötelezett célja biztosítani azt, hogy a kutatók ne csak világszínvonalú technológiához jussanak, hanem egy fenntartható, együttműködő kutatási ökoszisztéma részévé is váljanak.
Alessandra Bellissimo, aki a Bécsi Műszaki Egyetem szilárdtest-fizikusaként már többször is használta az ELI ALPS NanoESCA kísérleti állomását, erre a témára is kitért. „Ezek a találkozók nemcsak a létesítményekhez, hanem a mögöttük álló emberekhez – szakértőkhöz, kollégákhoz és a közösséghez – is hozzáférést biztosítanak számunkra, ami éppolyan fontos, mint maguk a lézerek” – mondta. A kutató első ELI-s kísérleti kampányára 2021-ben került sor, mely azóta sikeres kísérletek és folyamatos együttműködések sorozatává nőtte ki magát.
A találkozó egyik fő előadója Hideghéthy Katalin, az ELI ALPS Orvosbiológiai alkalmazások csoportjának vezetője volt, aki a lézerrel keltett és a rákkutatásban használt sugárforrásokkal kapcsolatos úttörő munkáját mutatta be. Csapatának kísérletei hidat képeznek az orvosbiológiai tudomány és a lézerfizika között az ELI-ben elérhető, egymást kiegészítő technikák alkalmazásával. „A lézeres vezérlésű technikák átalakíthatják a sugárterápiát és javíthatják a milliók életére kiható eredményeket” – mondta a kutató.
A tudományos programot kiegészítő szatellit találkozók az intézményi érdeklődők számára kínáltak részvételi lehetőséget. A Svájci Alap elnevezésű, svájci-magyar együttműködési programról szóló rendezvény keretében svájci kutatókat kértek fel arra, hogy térképezzék fel a jövőbeli együttműködési lehetőségeket, amelyeket mindhárom fogadó országban az ELI-projektek célzott finanszírozási forrásai támogatnak. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa által finanszírozott X-lites hálózat amerikai intézetek tudósaiból álló küldöttséget bízott meg azzal, hogy vizsgálja meg a világ nagy intenzitású fényforrásait üzemeltető létesítmények közötti szinergiákat. Emellett a Cockcroft Intézettel kötött új együttműködési megállapodás célja a lézerrel keltett elektronnyalábok kutatásának előmozdítása, és olyan közös tevékenységeket foglal magában, mint PhD-ösztöndíjak és kutatói csereprogramok biztosítása. Ezek az intézményi kötelezettségvállalások az ELI stratégiai jelentőségét és globális partneri kapcsolatait hangsúlyozzák.
A rendezvény három poszterdíj átadásával zárult. A legjobb fiatal tudósnak járó díjat Parnia Bastani Elahabadi kapta a „Nanostrukturált dielektrikum felületek használata nanofókuszált XUV sugárzás előállítására” című poszteréért, Smrithan Ravichandran pedig a leginnovatívabb ötletért kapott elismerést. Poszterének címe: „Elektronmentes fókusztérfogatok előállítása petawattos impulzusok felhasználásával”. Az ELI-vel kapcsolatos legjobb témáért járó díj Farkas Balázsé lett „Félvezetőkben keltett vákuum-ultraibolya magasrendű harmonikusok attoszekundumos metrológiája alkálifémek lézerrel módosított fotoionizációjával” című poszteréért.
Az ELI 2025-ös felhasználói találkozója megerősítette az ELI fő küldetését: nyílt, felhasználói kezdeményezésű hozzáférés biztosítása világszínvonalú lézerberendezésekhez és az együttműködő tudományos közösség aktív támogatása. A szeptemberben induló hetedik felhasználói felhívás és a 2026 nyarán Prágába tervezett következő felhasználói találkozó az ELI további növekedését biztosítja majd kutatási platformként és a nemzetközi lézeres kutatói közösség otthonaként is.