Azt valljuk, hogy a természet mindenkié, ezért a tanulmányozása is közös feladata nőknek és férfiaknak. A számok azonban azt mutatják, hogy a társadalom még mindig főleg a fiúkat irányítja a természettudományos pályák felé, a lányokat pedig gyakran más irányba tereli. Évente visszatérő rendezvényükkel azt szeretnénk megmutatni, hogy a természettudományok tanulása és kutatása nemektől független. E cél érdekében szerveztük meg a Csajos délutánt. Kétórás programunkra 35 középiskolás lány regisztrált.
A bejelentkezés után az érdeklődök csoportokban látogattak meg egy-egy kutatóhelyet. Ezek egyike az Ultragyors nanotudomány csoport laboratóriuma volt, ami tisztatéri terület. Aki ide akar belépni, annak hajhálót, köpenyt és tisztatéri lábbelit kell viselni. Védeni kell ugyanis az eszközöket, hiszen egy hajszál, egy porszemcse is befolyásolhatja a méréseket. Vendégeinknek már a beöltözés is tetszett, de ami odabent fogadta őket, az volt valóban izgalmas.
Az egyik képernyőn különleges élőlény látszott. Hamar kiderült, hogy a látszólagos szörny egy légy sokszorosára nagyított feje, annak is elsősorban az összetett szeme. A másik felvétel a szem egy részlete volt, amin jól kivehetők a hatszögletű szemecskék. Ez utóbbi felvétel felbontása már közelít ahhoz a léptékhez, amivel nanofizikusaink dolgoznak. Ők a méter milliárdod részének megfelelő nanométeres mérettel foglalkoznak. Ez mégis mennyire kicsi? Az emberi (lenszőke) hajszál átmérője 0, 05 milliméter, azaz 50 mikrométer. Fizikusaink ennél 250-szer kisebb, nagyjából 200 nanométeres alakzatokat hoznak létre. A speciális eljárással előállított apró formák segítségével különleges fizikai jelenségek tanulmányozhatók.
Voltak, akik a sugárvédelemmel és a lézervédelemmel ismerkedtek meg, illetve meglátogatták az izotóplabort. Biológiai laborunkban a zebradánió embriók körül forgott minden. A diákok megtudták, hogy miért kiváló kísérleti alanyok ezek a halak, illetve arról is beszéltek nekik a kollégák, hogy milyen kísérleteket végeznek velük. A bemutató során előkerültek hagyományos és automata pipetták, petricsészék és egyéb érdekességek. Aki akarta, a halembriók mozgását is megfigyelhette mikroszkóp alatt. A kémiai laborban a húsvét és a folyékony nitrogén találkozott. A mínusz 196 Celsius fokos folyadékkal salátalevelet fagyasztottak kutatóink, majd a vendégek segítségével apróra törték azt. (Ez az aprólék került a növényekből kivont anyaggal megfestett tojások alá.) Kollégáink felfújt léggömbre locsoltak nitrogént, ami előbb összetöpörödött, majd lassan visszanyerte eredeti alakját. Azt is megbeszélték, hogy miért nem törik a nitrogénnel fagyasztott tiszta papír zsebkendő és mi lesz, ha folyadék kerül a fagyasztásra váró zsebkendőre.
A laborlátogatások után a Fókusz – Interaktív látogatói térben kötetlen beszélgetésre várták kutatóink a lányokat. A központot vezető, egyúttal a Csajos délutánt megszervező Zimányiné Horváth Vera arra kérte őket, hogy fogalmazzák meg, szerintük milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valakiből jó kutató legyen. A válaszok: okos, kreatív, szorgalmas, kooperatív személyiség, nyitott. És van olyan tulajdonság, ami kizárólag a férfiakra jellemző? Nem találtak olyat. Azaz, nem a képességek hiánya magyarázza, hogy sokkal több férfi kapott Nobel-díjat, mint nő. Zimányiné Horváth Vera egy hazai érdekességet is megemlített: több nő kezdi el a PhD-képzést, mint férfi, mégis az utóbbiak közül szereznek többen tudományos fokozatot.
A beszélgetésen szó esett arról, hogy mivel foglalkozik egy elméleti fizikus, kiből válhat példakép – kollégáink szerint ez általában a témavezető, de akár az egyetemi évfolyamtársaktól is sokat lehet tanulni. A külföldi munkavégzés lehetősége is csábító lehet, hiszen az ember a komfortzónájából kilépve méretteti meg magát. A diákok azt is megkérdezték, hogy az intézetben érte-e kollégáinkat hátrányos megkülönböztetés női mivoltuk miatt. Ilyenre nem volt példa, éppen ellenkezőleg, az ELI ALPS-ban sok nő tölt be vezető pozíciót.
Kovács Lili Anna a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumából érkezett. A biológia-kémia tagozatos középiskolásnak a fizika tanára ajánlotta ezt a délutánt. Lili Anna eddig is komoly lehetőségként tekintett a kutatásra, de a zebradániók példáján látva, hogy milyen izgalmas témákkal foglalkoznak egy ilyen intézetben, úgy érzi, eldőlt a jövője. Elmondása szerint kémiaórán eddig is kísérleteztek, biológia fakultáción pedig a következő tanévben jönnek a boncolások – amiket már nagyon vár. Az évfolyamtárs Kelemen Diána matematika-fizika tagozatosként jelentkezett felhívásunkra. A fizikaórán elsősorban a szaktanár kísérletezik, de Diána örömmel venné, ha ezt olykor ők is megtehetnék. Az ilyen irányú igényét általában a fizika szakkörön pótolja be. Mindkettőjüknek fontos az önálló kísérletezés, ezért volt különösen nagy élmény számukra, hogy erre az intézetünkben most lehetőségük nyílt.
Köszönjük, hogy eljöttetek, szeretettel várunk benneteket és a többi, hasonló érdeklődésű középiskolás diákot a következő rendezvényünkre is!
Fotók: Balázs Gábor