A magyar kormány 2019-ben döntött arról, hogy a Szegedi Tudományegyetemen elindítja a nukleáris hulladékok lézeres transzmutációját, vagyis a hosszú felezési idejű sugárzó elemek átalakítását célzó projektjét. A kutatási program azzal számolt, hogy az ELI ALPS lézeres kutatóközpont rövid impulzusú lézereire alapozva új neutronkeltési technológiát lehet fejleszteni. Ezt a tudományos célt akkor még csak szimulációk igazolták, kísérleti eredmények és technológiai tapasztalatok egyáltalán nem álltak rendelkezésre. A lézeres neutronkeltés célkitűzését Osvay Károly, az SZTE-n megalakult Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium vezetője, valamint Szabó Gábor, az SZTE professzora, az ELI ALPS ügyvezetője publikálták 2020-ban.
A konferencia előtti napokban az egyetemi honlapon megjelent interjúban a kutatócsoport tudományos eredményeit ismertetve Osvay Károly elmondta, hogy egyebek mellett sugárbiológiai- és orvosi célú izotópkészítési kutatásokat kezdeményeztek. Fontos eredmény, hogy űreszközök tesztelésére alkalmas sugárzási körülményeket is kialakíthatnak vákuumban.
Osvay Károly
A transzmutációs projekt 5 éves első periódusának eredményeiről és alkalmazásáról az SZTE és az ELI ALPS február 7-én rendezett nemzetközi konferenciát a lézeres kutatóintézetben. A projektet eredetileg Palkovics László korábbi innovációs miniszter indította el Gérard Mourou Nobel-díjas fizikus és Szabó Gábor lézerfizikus, az ELI ALPS ügyvezetője javaslatára. A nemzetközi konferencián megjelent Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, és Gérard Mourou, az SZTE kutatóprofesszora. Ugyancsak ott volt Rovó László egyetemi tanár, az SZTE rektora, Domokos Péter fizikus, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) társelnöke, Gulyás Balázs agykutató, a HUN-REN Magyar Kutatói Hálózat elnöke és Allen Weeks, az ELI ERIC főigazgatója. Az esemény házigazdája Szabó Gábor professzor volt.
„Az ELI ALPS és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésében a folyamatos fejlesztések révén a lézertechnológia mára a tudományos tér egyik alapfogalmává vált, ami megoldásokat nyújt a legfontosabb tudományos problémákra. Az itt folyó kutatások segíthetnek abban, hogy a nukleáris energia szélesebb körben elfogadottá váljon, hiszen ez az egyik legtisztább és legmegbízhatóbb energiaforrás, amely hozzájárulhat a klímavédelemhez és az ország energiaszükségleteinek biztosításához” – emelte ki Lantos Csaba energiaügyi miniszter.
Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár szerint az elmúlt években évente mintegy 100 millió eurót fordítottak a Nemzeti Laboratóriumok Programra, olyan projektekre, amelyek a felsőoktatási kutatási ökoszisztémán belül különböző kutatási területekre fókuszáltak. Bódis László a konferencián jelentette be, hogy Missziók címmel új kormányprogram indul, amely a korábbi laboratóriumi és ipari eredményeket hasznosítja majd és arra törekszik, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció terén Magyarország megőrizze versenyképességét. Emellett fontos célja, hogy a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása révén hazai és nemzetközi szinten is hozzájáruljon a fenntartható energia- és gazdasági rendszer kialakításához. „Erre a programra 10 millió eurót különítettünk el ebben az évben, a következő években pedig reméljük, hogy még nagyobb finanszírozást tudunk biztosítani” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Gérard Mourou és Hideghéty Katalin
Allen Weeks, az ELI ERIC főigazgatója utalt arra, hogy a transzmutációs projekt az ELI ALPS és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésében lett sikeres. Az infrastruktúra és a tudás egyedülálló lehetőséget teremtett az ELI-ben. Az elmúlt két év során több mint 1500 tudós, több mint 30 országból jelentkezett kísérletekre. Ez azt is mutatja, hogy az ELI globális érdeklődést váltott ki. Az itt dolgozó kutatócsoportok segítik a világ minden tájáról érkező tudósokat a kísérleteik elvégzésében.
„A lézerekkel történő neutron-, elektron- és protongyorsítás, teljesen új lehetőségeket nyit meg. Ha ehhez hozzávesszük a berendezés kompakt méretét, a sokoldalúságát és a költséghatékonyságot, akkor igazán forradalmi technológiáról beszélhetünk. A transzmutációs projekt pontosan ezt képviseli: a különböző technológiák egyesítését, amely egy teljes iparágat forradalmasíthat. Magyarország mindig is élen járt a nukleáris tudományok területén. A magyar kutatók kiváló szakemberek ezen a szakterületen, és az itt összpontosuló tudás világszínvonalú. Az elmúlt időszakban publikált tudományos eredmények komoly figyelmet kaptak a tudományos közösségben. Ezek az eredmények nemcsak az alapkutatást gazdagítják, hanem gyakorlati alkalmazásokat is lehetővé tesznek, különösen az orvostudomány és az energiaipar területén. Ezért fontos, hogy folytassuk ezt a munkát és tovább fejlesszük ezt a projektet. Ez olyan fejlesztési irány, amelyben Magyarország világszínvonalú központtá válhat” – hangsúlyozta az ELI ERIC főigazgatója.
A transzmutációs projekt 5 éve alatt a világon elsőként igazolták, hogy kis energiájú, rövid impulzusú lézerrel lehetséges a folyamatos neutronkeltés. A projektben aprólékos tudományos és műszaki újításokkal elérték a másodpercenkénti 108 neutronszámot, ami jelenleg világrekordnak számít. Tizenöt publikáció és 2 szabadalom mellett az SZTE neutronkeltési nyalábvonala mára már az ELI ERIC felhasználói programjának kínálatában is szerepel.
További részletek az egyetemi honlapon olvashatók.