Az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet fizikusai olyan folyamatok megismerésével foglalkoznak, amelyekkel korábban senki. A kutatás részeként a vizsgált jelenségekről fantasztikus, továbbgondolásra érdemes felvételek is születnek. Úgy hisszük, hogy ezek a fotók műalkotások kiinduló pontjai lehetnek. Az eddigi művészeti pályázatainkra érkezett alkotások azt bizonyítják, hogy mások is észreveszik a fizikán túlmutató esztétikai élményt.
A jelentkezés feltétele az volt, hogy az alkotó az eredeti képeken látható vonalakat és formákat megtartva, azokat szabadon választott technikával újraalkossa. A felhívásra minden előzetes várakozásunkat meghaladó számban jöttek pályaművek: a 2024. december 1-jei határidőig az ország minden részéből összesen 72 alkotás érkezett. A pályázatok intézeti zsűrizése után két kategóriában – általános iskolások és idősebbek - a három-három legjobb alkotás készítője tárgyjutalmat kapott. A 12 legjobb pályamű pedig 2025-ös naptárunk oldalait díszíti.
A díjátadóra érkezett alkotókat és kísérőiket Varjú Katalin tudományos igazgatónk köszöntötte, az eseményen részt vett Szabó Gábor professzor, az ELI ALPS ügyvezetője is. Varjú Katalin beszédében kiemelte, hogy néhány évtizede az ELI ALPS helyén szovjet laktanya volt, most a világ egyik vezető fizikai kutatóintézete található itt. „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy mostanában sok Nobel-díjas kutató fordult meg nálunk, például a 2018-as fizikai Nobel-díjas Gérard Mourou, illetve a 2023-ban szintén fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Krausz Ferenc és Anne L’Huillier. Hármójuk kutatási területe szorosan kapcsolódik a mi munkánkhoz. A 2023-as orvosi Nobel-díjas Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora is gyakori vendégünk” – hangsúlyozta Varjú Katalin, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a lézer nemcsak a filmekben – például James Bond, Csillagok háborúja – jelent meg, hanem a mindennapi gyakorlatban is. Rutinszerűen használják ipari anyagmegmunkálásra – vágnak, hegesztenek a lézerrel -, illetve a mobiltelefonok gyártásánál is sokféle lézert alkalmaznak. A mi eszközeink kutatási célokat szolgálnak, például azt, hogy miként gyorsíthatók lézerrel a részecskék.
„Kutatás közben olyan képeket rögzítünk, amelyekről azt gondoljuk, hogy esztétikai élményt jelentenek. Szépek és érdekesek. Felmerült bennünk, mi lenne, ha ezeket megmutatnánk a szélesebb közönségnek. Hátha másoknak is örömet okoz ez a szépség. Ezért jött létre ez a pályázat” – írta le tudományos igazgatónk, hogy milyen céllal indult ez a kezdeményezés.
Kecsmár Lili
A köszöntő után került sor az eredményhirdetésre. Az általános iskolások között Kecsmár Lili, a szegedi Szikra Általános Iskola első osztályosa lett az első. (Naptárunkban az ő alkotása a február hónapot illusztrálja.) „Nagyon tetszett a pályázat, amire az iskolában hívta fel a figyelmemet Klári néni, a grafika szakkör vezetője. Nagyon tetszett ez a feladat. Két-három napig dolgoztam az ötleten. Kicsi korom óta rajzolok, ez a dolog nagyon fontos az életemben” – mondta el Lili, akinek az anyukája azt is elárulta, hogy a kislány az eredményhirdetés napján is négy képet festett.
Nővére, Kecsmár Anna, a szegedi Szikra Általános Iskola harmadik osztályosa. Anna - az ő alkotása a január hónapot díszíti - arra nem emlékezett pontosan, hogyan jutott az eszébe a később megalkotott forma. Sokáig törte a fejét, hogy mit lehetne kihozni a neki tetsző fotóból. Először egy szem jutott az eszébe, majd egy ufót rajzolt, ami másoknak akár félelmetes is lehet, de számára nem. „Lehet, hogy nem szabad, de én mindenféle könyvbe belerajzolok ceruzával és tollal” – árulta el Anna.
A második korcsoport második helyezettje a szegedi orvostanhallgató Sütő Hedvig, aki egyedüliként két alkotással szerepel a naptárban. (Övé a július és a november.) „Átnéztem a fotókat és három-négy felvételről rögtön azt éreztem, hogy azokról kihozhatok valami jót. Kiválasztottam kettőt, két-három nap alatt elkészültek a végleges verziók. Jellemző rám, hogy szeretek mindenbe mindent belelátni, szeretek összefüggéseket keresni. A színes, elvontabb formákkal könnyen megy az alkotás. Nem egyszeri kalandról van szó, korábban is szerepet játszott az életemben a művészet” – osztotta meg gondolatait Sütő Hedvig, aki várhatóan a következő kiírásunkra is jelentkezik.
Pósa Noé
Az idősebbek versenyét Pósa Noé nyerte. (Az ő alkotása a szeptember hónapot illusztrálja.) A szegedi Szent Benedek Technikum és Gimnázium Szegedi Tagintézményének tizenegyedikes tanulója a fizika tanárától hallott a pályázatról, a jelentkezést a rajztanár is támogatta. Az informatika osztály diákja - pasztellel készült pályamunkát nyújtott be - az összes felvételt megnézte, az egyik különösen megfogta.
Noé egy éve kezdett el komolyabban rajzolni. Korábban is indult pályázatokon, eddig ez az első kiemelkedő eredménye. Hogy mit hoz a jövő? Matematika és képzőművészet egyedi szimbiózisa lebeg a szemei előtt, ami akár a formatervezésben is testet ölthet. Ez az irány nem szokatlan a családban, hiszen Noé édesanyja keramikusként dolgozik. A középiskolásnak a fizika nem cél, hanem ebben az esetben eszköz volt a művészi ambíciók kiéléséhez. Újabb pályázatunkra ő is örömmel jelentkezik.
Vendégeink az eredményhirdetés után megtekinthették az összes pályamunkát bemutató kiállítást. A Fókusz - Interaktív Látogatói Térben izgalmas fizikai kísérleteket próbálhattak ki – a lézerhárfa és a polárfagyi sokak tetszését elnyerte. Az érdeklődők előtt megnyílt a kutatóintézetünk látogatók által csak különleges alkalmakkor megtekinthető belső tere is.
„Mi úgy gondoljuk, hogy a fizika érdekes és izgalmas tudomány, ezt az élményt szeretnénk megosztani másokkal. Ezért tartunk évente kétszer nyílt napot – a fény napját májusban, a kutatók éjszakáját szeptember utolsó hétvégéjén. A nyílt napokon rengeteg izgalmas kísérlettel várjuk az érdeklődőket” – érzékeltette Varjú Katalin, hogy a tudománynépszerűsítés a kutatóintézet egyik fontos küldetése.