Tapasztalatai alapján hogyan látja az európai kutatási infrastruktúrák jövőjét a következő évtizedben, és milyen szerepet játszik az ESFRI ennek a jövőnek az alakításában? Az ESFRI-elnökeként milyen elképzelései vannak ezzel kapcsolatban?
Mindenki egyetért abban, hogy kontinensünket a világszínvonalú tudomány teszi versenyképessé, éppen ezért a kutatási infrastruktúrák döntő szerepet játszanak Európa jövőjének alakulásában. Ennek az ökoszsisztémának a fenntartása igen fontos, de nehéz feladat, mert a helyzet országonként más és más. Elnökségem egyik fő célja, hogy a rendszer valamennyi szereplője – köztük a helyi döntéshozók, a nemzeti kormányok, az uniós intézmények és az ipar – közötti szinergiák és együttműködés előmozdításával segítsem e fenntarthatóság elérését, valamint a szereplők közötti holisztikus összhang megteremtésével hozzájáruljak egy egészséges és sokszínű tudományos ökoszisztéma kialakításához Európában.
A tudományos versenyképesség globális szintű fenntartásához mennyire fontos Európának beruházni olyan nagyszabású kutatási infrastruktúrákba, mint az ELI? Mi az ESFRI szerepe a kutatási infrastruktúrák fenntarthatóságának megerősítésében a jelenlegi kihívásokkal teli európai politikai és gazdasági környezetben?
A kutatási infrastruktúrák fő célja a kiváló tudományos eredmények biztosítása, de hatásuk a helyi és regionális környezetre is kiterjed. A tudáscseréből és a képzésekből a helyi vállalkozások és az oktatás résztvevői is profitálnak. Számos egyedülálló kutatási infrastruktúra létezik, amely segíti a tudomány és a tudás nemzetközivé válását. E csúcstechnológiák és a magasan képzett emberek együttesen biztosítják majd Európa jövőbeli versenyképességét. Az ESFRI ezt azzal támogatja, hogy mechanizmusokat biztosít a kutatási infrastruktúrák nyomon követésére, és segíti a tagállamokat a kutatási környezet jövőjével és fenntarthatóságával kapcsolatos döntések meghozatalában.
Jose Luis Martinez Pena
Melyek az európai kutatási infrastruktúrák előtt álló legnagyobb kihívások, és hogyan segít ezek enyhítésében az ESFRI?
A tudomány állandó fejlődésének biztosítása folyamatos beruházást igényel mind meglévő, mind új létesítményekbe, ami jelentős pénzösszegeket igényel. Nagyon fontos új kutatóközpontokat építeni, de a csúcstechnológiát képviselő berendezések működését évtizedekig biztosítani kell. A kulcs az egyensúly elérése és az egyes kutatási és innovációs infrastruktúrák költségeinek fedezése életciklusuk végéig. Az ESFRI ennek az ökoszisztémának a stratégiai és hatékony fejlesztését segíti.
Az ELI 2016-ban megkapta az „ESFRI Landmark” státuszt. A státusz elnyerése és fenntartása hogyan befolyásolja az ELI azon képességét, hogy nemzetközi forrásokat és magas szintű tudományos együttműködéseket vonzzon, és milyen stratégiai lépéseket javasol az ESFRI az ELI globális pozíciójának megszilárdítására?
Az ESFRI az elmúlt két évben értékelte az európai kutatási infrastruktúrákat, és jelentésünket minden érdekelt féllel megosztottuk. Ez segíti a tagállamokat és az EU-t a fenntartható fejlődést támogató döntések meghozatalában. A kiválóság megőrzésének záloga a folyamatos fejlődés és javulás. Azt javaslom az ELI-nek, hogy bővítse portfólióját, és kínáljon új kapcsolódási pontokat és alkalmazásokat. Egyúttal igyekezzen növelni a felhasználók számát és bővíteni a kutatási témák körét, ez garantálja ugyanis a létesítmény fenntarthatóságát.
A maga nemében az ELI az első nagy kutatási infrastruktúra Közép-Európában. Hogyan látja az ELI szerepét Közép-Európa tudományos képességeinek erősítésében, és mit lehetne még tenni pozíciójának megerősítése érdekében?
Az ELI világviszonylatban is egyedülálló a tudományos együttműködés terén, kiváló példa a strukturális alapok hatékony felhasználására, amit széles körben meg kell ismertetni. Az ELI már most is jelentős hatással bír. A madridi repülőtéren összefutottam egy rég nem látott ismerősömmel, aki megkérdezte, miért utazom Budapestre. Mondtam neki, hogy Szegedre megyek. Kiderült, hogy ő már végzett kísérletet az ELI ALPS-ban. Ez csak egy példa arra, hogyan vonzzák magukhoz a kutatóhelyek a szakembereket a világ minden tájáról. Az ELI a tudomány és a műszaki kapacitások népszerűsítésének platformja lehet, ami helyi, regionális és nemzeti szinten is hozzáadott értéket jelent. Legyenek büszkék a központjaikra!
Tekintettel az ELI úttörő munkájára a nagy teljesítményű lézerek terén, hogyan tudja az ESFRI elősegíteni a mélyebb együttműködést az Európán kívüli kutatási infrastruktúrákkal is, különösen az olyan feltörekvő területeken, mint a fúziós energia és a fejlett anyagtudományok?
Az európai vezetőknek a 10. keretprogrammal kapcsolatban tett ajánlásaink egyike a nemzetközi együttműködés ösztönzése minden területen. Gyorsan változó világunk megköveteli az együttműködést és a hatékonyságot. Az ELI-nek nyitottnak kell lennie, és hatékonyan kell részt vennie a nemzetközi tudományban.
Hogyan terjesztheti ki az ELI kutatási területét a nagy teljesítményű lézertudományon túl más interdiszciplináris területekre, például a kvantumtechnológiákra vagy az orvosbiológiai alkalmazásokra, és milyen szerepet játszhat az ESFRI e diverzifikáció támogatásában?
Egyre összetettebbé váló világunkban a legtöbb probléma interdiszciplináris megközelítést igényel. E kihívások kezeléséhez le kell bontani a határokat, hogy a multidiszciplinaritás irányába mozduljunk el. Bővíteni kell a kutatási infrastruktúrák tárházát, és különböző tudományterületekről kell új felhasználókat elérni.
Mi a szerepe a kutatási infrastruktúráknak az innováció fokozásában, és mit javasol a szakpolitikai döntéshozóknak?
A kutatási infrastruktúráknak kiváló tudományos eredményeket kell felmutatniuk – ez viszonylag könnyen mérhető a felhasználók és a tudományos publikációk száma, az idézettség stb. alapján. Az innováció mérésére szolgáló mutatókat rövid távon nehezebb nyomon követni. Ehhez türelemre van szükség. A kutatási infrastruktúrák által létrehozott hozzáadott érték csak idővel jelenik meg, mivel a megszerzett tudás gyakran elvándorol a származási helyétől, és idővel egy egészen más ágazatban manifesztálódik. Egy másik szempont az emberek képzése és az egyes technológiákhoz kapcsolódó új, korábban nem létező készségek kialakítása. E szakemberek a helyi ipar javát szolgálják; tapasztalataik és tudásuk révén javítják a műszaki folyamatokat.
Hogyan befolyásolják a jelenlegi európai kutatási és innovációs politikák, mint például az európai zöld megállapodás vagy a digitális évtized, az ELI-hez hasonló kutatási infrastruktúrák stratégiai prioritásait, és milyen kiigazításokat kell tenni e hosszú távú célokhoz való igazodás érdekében?
Az ELI tudományos és műszaki szempontból segítheti a probléma megoldását olyan kutatásokkal, amelyek hozzájárulnak a Green Dealhez vagy a digitális átálláshoz. Másrészt a kutatási infrastruktúráknak igyekezniük kell csökkenteni ökológiai lábnyomukat például az energiafogyasztás mérséklésével vagy a működésükre vonatkozó [FAIR] adatok összegyűjtésével, amelyek alapján javítható a későbbi működés.
Mi a jelentősége a „technológiai infrastruktúrának”, és az miben különbözik a kutatási infrastruktúrától? Van lehetőség az átfedésekre?
Az ELI nevében szerepel a „Light” (fény) szó. Fény alatt a látható fényt értjük, ami elektromágneses sugárzás. Az elektromágneses spektrumon belül azonban a látható fény mellett megkülönböztetünk rádióhullámokat, mikrohullámú sugárzást, infravörös sugárzást, ultraibolya sugárzást, röntgensugárzást és gamma-sugárzást. Ezek hullámhosszban és frekvenciában különböznek, de ugyanannak a jelenségnek a kifejeződései. Hasonlóképpen eltérőek lehetnek a technológiai és kutatási infrastruktúrák, de sok közös pontjuk van, amelyeken keresztül biztosított a kölcsönös tanulás lehetősége.
A résztvevők körbejárták az ELI ALPS épületét is. Mi volt a benyomása a létesítményünkről?
Az ELI ALPS egy modern, futurisztikus épület. Lenyűgözött az itt felsorakoztatott technológia. Korábban említettem, hogy nem elég egy kutatóközpontot felépíteni, azt működtetni is kell. Véleményem szerint ez egy világszínvonalú létesítmény, amely csúcstechnológiát kínál a felhasználóknak. Az ELI jó úton jár!
Fotók: Balázs Gábor