Az ELI hagyományos rendezvénye a Nyári Iskola, amit felváltva rendezaz ELI ALPS és az ELI Beamlines. Az ELI ERIC által szervezett idei eseményre a világ 23 országának egyetemeiről, tudományos műhelyeiből érkeztek fiatalok és tapasztalt szakemberek. Minden korábbinál többen fogadták el invitálásunkat és jöttek 2024. szeptember 2. és 6. között Szegedre, hogy megismerkedjenek az ELI kutatóintézeteivel. Az ELI ALPS volt a házigazda, de a csehországi Dolní Břežanyban található ELI Beamlines és a romániai Măgurele-ben működő ELI NP is bemutatkozott.
Andrew Harrison tudományos igazgató, ELI ERIC
Andrew Harrison, az ELI ERIC tudományos igazgatójának nyitó előadásából kiderült, hogyan jutott el a tudomány Albert Einsteintől – ő 1917-ben elsőként publikálta a lézerműködés alapját jelentő folyamatot — Theodore Maiman amerikai mérnök-fizikusig, aki 1960. május 16-án mutatta be az első működő lézert. Szó esett intézetünk megálmodójáról Gérard Mourou francia professzorról, aki Donna Stricklanddel 2018-ban kapott Nobel-díjat a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásáért. Mivel az ELI ALPS kutatási profiljában az egyik fókuszterület éppen az attoszekundumos fizika, természetesen Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L’Huillier munkássága is szóba került: ők tavaly olyan kísérleti módszerekért kaptak megosztott fizikai Nobel-díjat, amelyek attoszekundumos fényimpulzusokat hoznak létre az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására. A három díjazott közül ketten, Krausz Ferenc és Anne L’Huillier, komoly szerepet játszottak az ELI ALPS létrejöttében.
Subhendu Kahaly, az ELI ALPS Másodlagos Források osztályának vezetője különleges lézereinket ismertette, részletesen bemutatva a szegedi felhasználási irányokat. Előadásának végén tanáccsal is szolgált: „A tudományban nem annyira az a fontos, hogy új tényekre jussunk, mint inkább az, hogy új gondolkodásmódokat fedezzünk fel. (The important thing in science is not so much to obtain new facts as to discover new ways of thinking about them)”― idézte az ausztrál-brit fizikus Sir William Lawrence Bragget. Ő és édesapja, Sir William Henry Bragg, 1915-ben kaptak fizikai Nobel-díjat röntgenkrisztallográfiai eredményeikért.
A cseh társintézményt képviselő Jacob Andreasson az ELI Beamlines kutatási lehetőségeit vázolta fel a népes hallgatóság előtt. Victor Malka, a romániai ELI NP tudományos igazgatója egy tavaly április 13-i eseményre hívta fel a figyelmet. Azon a napon először fókuszáltak az ELI NP-ben 10 PW lézerimpulzust szilárd célpontra. Ez a lépés mérföldkő a lézeres plazmafizikában.
Az első négy napon előadóink bemutatták az attokémia alkalmazási lehetőségeit, hogy miként tanulmányozhatók az attofizika eszközeivel a biomolekulák, mit kell érteni az inerciális fúziós energián, miként hozható létre lézerrel plazma és ez utóbbi mire használható. Megtudhattuk, hogyan ismerhető meg a molekulák mozgása ultragyors röntgensugarakkal, illetve az attoszekundumos impulzusok tudománya mellett a nagyenergiájú lézerekről is részletes tájékoztatást kaptunk.
Az előadások mellett hasonlóan izgalmas volt az érdeklődők számára, hogy testközelből ismerkedhettek meg intézetünk egyedülálló lézereivel. A szükséges védőfelszereléseket felöltve megnézhették a világon páratlan eszközparkunkat. Kérdeztek és mi igyekeztünk válaszolni. E látogatásokat az együttgondolkodás és az ötletelés jellemezte.
„Ez az esemény azért fontos, mert az ELI jövője attól függ, hogy a fiatal tudósok következő generációja fog-e nálunk kísérleteket folytatni. Azt hiszem, a kapcsolatépítés leghatékonyabb módja az ELI nyári iskolája. Céljaink érdekében a világ legkiválóbb kutatóit nyertük meg, akik nem csupán előadást tartottak, hanem a fiatalok kérdéseire is válaszoltak. Fantasztikus eseményt tudhatunk magunk mögött” – összegezte tapasztalatait Andrew Harrison, aki szerint olyan lehetőségről van szó, ami új technológiák kiindulópontja lehet, olyan tudományos kérdésekre adhat megoldást, amikről eddig azt gondoltuk, hogy megoldhatatlanok. Az ELI ERIC tudományos igazgatója szerint a hallgatók őszinte kíváncsisággal fordultak felénk, hogy megtudják, megértsék, mivel is foglalkoznak az ELI intézeteiben. Erre az előadásokon túl a laborlátogatások, a gyakorlati foglalkozások, a kávészünetek és a folyosói beszélgetések egyaránt kiváló lehetőséget teremtettek. Az eseményre rekordszámú, különféle életkorú, nemzetiségű, képzettségű vendég érkezett. A sikeres szegedi rendezvény Andrew Harrison szerint magasra tette a lécet.
Varjú Katalin tudományos igatgató, ELI ALPS
„Az ELI ALPS kezd beérni. Nem egy épülő tudományos központ már, hanem működő intézmény. A berendezéseink üzemelnek, egyre több a felhasználónk. Ezért előadóink, a tudományterület vezető kutatói – akiknek nagyon hálásak vagyunk, hogy eljöttek és hogy remek előadásokat tartottak – kíváncsiak voltak arra, hogy mi történik Szegeden” – vázolta intézetünk jelenlegi helyzetét Varjú Katalin tudományos igazgató, aki szerint a célunk egyértelmű volt: lenyűgözni a fiatalokat. Megmutatni, hogy mivel foglalkozunk, mire vagyunk képesek. Mi az, amiről ez a tudományterület szól. A fiataloktól nem vártunk előképzettséget, de feltételeztük, hogy olyan helyről jönnek, ahol hasonló témában dolgoznak. A tudásmegosztáson túl számunkra nagy öröm, hogy hazatérve elmesélik élményeiket, hogy milyen hasznos tudással gazdagodtak Szegeden. Ezzel a hírünket növelik a rangos kutatóintézetekben. Tudományos igazgatónk büszke arra, hogy ezek a kutatócsoportok hozzánk küldtek diákokat, mert úgy érezték, hogy hasznos tudást adunk a hallgatóiknak.
„A fiatal kutatót a mobilitás jellemzi. Reméljük, hogy amikor lejár a jelenlegi helyükön a szerződésük, visszaemlékeznek rá, hogy Szegeden (kellemes légkörben) milyen érdekes dolgokat tanultak. Munkavállalóként és felhasználóként egyaránt várjuk őket” – foglalta össze tapasztalatait Varjú Katalin, aki szerint a fiatalok nagyon lelkesek voltak, komolyan gondolták a részvételt, tényleg tanulni akartak.
Szabó Gábor ügyvezető igazgatónk reményei szerint az ELISS 2024 ötnapos eseményén minden résztvevő rengeteg élményt szerzett. Abban bízik, hogy néhányan nem először és utoljára látogatnak hozzánk, hanem belátható időn belül felhasználóként, munkatársként köszönthetjük őket.
Az ELI jövőre visszavárja őket és az újabb érdeklődőket.
Posztereken a fizika sokszínűsége
Az ELISS 2024 meghatározó eleme volt a poszterbemutató. A fiatal kutatók közül negyvenegyen számoltak be ilyen formában eddigi tudományos eredményeikről. A szakmai zsűri a legjobbnak Dina Eissa (The Ohio State University, Egyesült Államok) Resolving Sub-Å Vibrational Dynamics via Strong-Field Rescattering című munkáját választotta.
„Egyiptomban, Kairóban születettem, az ottani Amerikai Egyetemen tanultam. Sokáig vacilláltam a kémia és a fizika között, hiszen a kvantumjelenségek és a molekulamozgás dinamikája is érdekelt. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy a kémiai fizika az én igazi világom. Az Ohio State University olyan PhD-programot hirdetett, ami tökéletesen illett az elképzeléseimhez” – mutatta be eddigi pályáját Dina Eissa, aki őszintén meglepődött, hogy a szakmai zsűri az ő poszterét találta a legjobbnak. A PhD-hallgató versengő típusnak tartja magát, aki szereti a megmérettetéseket, éppen ezért nagyon sok energiát fektetett abba, hogy a poszterére minden fontos információ felkerüljön.
Dina Eissa, a poszterverseny első helyezettje
Dina Eissát lenyűgözték az ELI ALPS eszközei. Igyekezett minél többet megtudni az itteni lehetőségekről, mert elképzelhetőnek tartja, hogy egy napon felhasználóként visszatér Szegedre. Mint mondta, ez a város csodaszép, nyüzsgő és mégis békés.
A verseny második helyezettje Sajjad Vardast (Umeå University, Svédország) lett High-intensity attosecond beamline for XUV pump – XUV probe investigations in Umeå című poszterével.
„Elképzelhető, hogy tanulmányaim befejeztével kutatóként dolgozok majd tovább, de más életút is szóba jöhet. A második helyezés sokat jelent számomra, de az is egyértelmű, hogy a siker egy nagyobb szakmai csoport közös eredménye” – mondta Sajjad Vardast kiemelve, hogy ehhez az eredményhez témavezetője és kutatócsoportja is jelentősen hozzájárult. Az iráni származású PhD-hallgató külön kiemelte az ELISS 2024 kiváló előadásait. Az előadók közül többnek olvasta már a cikkeit, de sokkal nagyobb hatású, ha élőben találkozhat a szakma vezető szakembereivel. Az ELI ALPS-ban jól megtervezett, logikusan felépített műszerparkot ismert meg, amely a világ minden tájáról ideérkező kutató igényeit kielégítheti. Úgy látja, itt minden lehetőség adott az eredményes munkához.
A poszterverseny harmadik helyezését Jasmin Hills (Imperial College London, Egyesült Királyság) kapta Plasma Mirror Reflected Pulses: Staging outlooks című poszteréért.
„Ezen a héten a lézerekkel kapcsolatban számos izgalmas újdonsággal találkoztam, meganyi új dolgot tanultam. Érdekes volt körbejárni a kutatóközpontot, olyan dolgokkal megismerkedni, amikkel eddig nem kerültem kapcsolatba” – osztotta meg gondolatait a PhD-hallgató, aki szerint az Imperial College-ban nagyon erős a fizika, több csoport foglalkozik lézerekkel. Érdekes, hogy a szintén az Imperial College-ot képviselő Dariusz Duszinsky-vel Szegeden találkozott először. Jasmin Hills nem tartja kizártnak, hogy egyszer visszatér Szegedre, hiszen nemcsak az ELI ALPS, hanem a város, az itt élő emberek kedvessége is elvarázsolta. Ráadásul egy felhőt sem látott az égen, nem úgy, mint Angliában.
Fotók: Balázs Gábor
Szöveg: Ötvös Zoltán