Hírek

Hírek

Óriási lehetőség küszöbén kutatóintézetünk

Páneurópai kutatási konzorcium részeként folytathatja a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont.

Óriási lehetőség küszöbén kutatóintézetünk

 

Új lendületet kaphat Magyarország tudományos büszkesége, az EU támogatással megvalósult ELI-ALPS további fejlődése. A világszínvonalú intézetünk a tervek szerint a közeljövőben páneurópai kutatási konzorciumi formában, az ELI-ERIC keretei között működhet tovább. A konzorcium tagjaként az ELI-ALPS még közelebb kerül ahhoz, hogy a világ egyik vezető lézeres kutatási központjává váljon. Az ELI-ALPS szegedi lézeres kutatóközpont létrejöttéhez Magyarország Kormányának 37 millió eurós önrésze mellett a Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága (DG REGIO) által koordinált Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) nyújtott 208 millió euró összegű támogatást. 

ELI-ALPS: Világszintű lézeres kutatóközpont Magyarországon az EU támogatásával 

A szegedi ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure - Attosecond Light Pulse Source) egy páneurópai összefogással létrejött, három pillérből álló lézeres kutatási projekt (ELI) egyik fontos kutatási helyszíne, amely 2017-ben nyitotta meg a kapuit. Az ELI a világ első civil felhasználású, több telephelyű lézeres kutatóintézete. Ugyancsak ez az első úgynevezett elosztott infrastruktúra, amely nem egy konkrét földrajzi helyszínen, hanem több országban párhuzamosan, egyenrangú létesítmények rendszereként valósul meg. A szegedi az egyike azoknak a tudományos nagyberendezéseknek, amelyek már az Európai Unió 2004 után csatlakozott tagállamaiban épültek meg. Az ELI-ALPS kutatóközpont teljes körű felszerelése, a kutatási infrastruktúra kiépítése várhatóan 2023-ra fejeződik be.

Globális jelentőségű lézeres kutatások Szegeden

Kutatóközpontunk küldetése, hogy máshol el nem érhető lehetőségeket biztosítson a világ minden tájáról érkező kutatók számára élvonalbeli kutatások elvégzésére. Az ELI a világ első olyan létesítménye, amely a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatát minden eddiginél nagyobb intenzitások mellett teszi lehetővé. Az élenjáró civil kutatói létesítményben olyan eredmények születhetnek meg, amelyek jelentős társadalmi pozitív hatással járnak, többek között az anyagtudomány, az orvosbiológia és a környezettudomány terén. 

Az ELI-ALPS létrejöttéhez Magyarország Kormányának 37 millió eurós önrésze mellett a DG REGIO által koordinált Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) nyújtott 208 millió euró összegű támogatást.

Intézményünk 2017 óta működik Szegeden: az elmúlt években több ultramodern lézerrendszer telepítésére, kiépítésére került sor. Az intézményben ezidáig több mint tíz kutatócsoport végzett különféle kísérleteket. Az intézmény külföldi és hazai egyetemekkel, köztük a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) is együttműködik közös kutatás-fejlesztési projektek kialakítása és megvalósítása, illetve a technológiai és tudástranszfer biztosítása érdekében. 

Szegeden jelenleg – több projekt mellett – egy globális probléma kiemelt kutatása is zajlik: az SZTE kutatási programja az atomerőművi nukleáris hulladékok sokkal gyorsabb lebontásának lehetőségét vizsgálja. 

Nemzetközi porondra lép az ELI-ALPS

Az Európai Bizottság küszöbön álló döntésével az ELI hálózat még magasabb, nemzetközi szintre léphet, így a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont finanszírozása az eddiginél szélesebb körű lehet. A folyamatos technológiai fejlődésből adódóan ugyanis a tudományos berendezések beruházási és üzemeltetési költségei olyan mértékben megemelkedtek, hogy a megfelelő források előteremtése kiszélesített nemzetközi együttműködést igényel. 

Éppen ezért az EU illetékes szervei kidolgoztak egy úgynevezett ERIC (European Research Infrastructure Consortium - Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium) működési formát, ami jogi-adminisztratív keretet biztosít a tudományos célú nagyberendezések nemzetközi működtetéséhez. Az ERIC konzorciumként való működés fő előnye, hogy a kutatási infrastruktúra működtetése rugalmasabban igazítható a felmerülő igényekhez és a működtetési költségek megoszlanak a konzorcium tagjai között. 

„A prágai és szegedi szuperlézerközponttal közösen megállapodtunk, hogy Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciumot (ERIC) hozunk létre azért, hogy a tudományos kutatásokban jobban kihasználhassuk a két csúcsszintű kutatóközpont kapacitásait és lehetőségeit. Már a kezdetektől azzal számoltunk, hogy más országok is csatlakoznak majd a projekthez. Az intézet fizikusokon és biokémikusokon kívül más tudományágak képviselői számára is kitűnő feltételeket biztosít a kutatásokhoz” – emlékeztetett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

2020 májusában Magyarország, Csehország, Olaszország és Litvánia mint alapító tagok Brüsszelben közösen benyújtották az ELI-ERIC megalapítására vonatkozó kérvényt. Még az idei évben az Európai Bizottság részéről jóváhagyásra kerülhet az ELI-ERIC konzorcium megalakulása, és ezzel megnyílhat a kapu a hazai lézeres tudományos kutatások további fejlődése előtt. A konzorcium tagjaként a szegedi lézerközpont működése is rugalmasabb és költséghatékonyabb lehet, amivel az intézmény még közelebb kerül ahhoz, hogy rövid időn belül a világ egyik vezető lézeres kutatási központjává váljon.

Az ELI-ALPS kedvező hatása Magyarországra és a régióra

A beruházás az ELI-ERIC konzorcium létrejöttét követően fokozott húzóerőként fog hatni Magyarország műszaki-tudományos fejlődésére, a háttéripar versenyképességére és a gazdaság technológiai színvonalára. Még inkább elősegíti innovációs és ipari parkok, innovációs szolgáltatások megtelepedését, valamint további fejlesztéseket ösztönözhet, erősítve ezzel a régió gazdaságát. 

A küszöbön álló ERIC konzorciumi formának köszönhetően a nemzetközi tudományos élet egyik regionális központjává válva az ELI-ALPS további külföldi szakembereket vonz majd Magyarországra, hozzájárul a magyar kutatók hazatelepüléséhez és újabb magyarországi munkahelyek létrejöttéhez is. Az ELI-ALPS projekt a regionális gazdasági és társadalmi fejlődés motorja és katalizátora lehet Magyarország és Európa számára egyaránt, az ELI projekt elhozhatja az európai kutatás és innováció robbanásszerű fejlődését is.

„Az ELI-ALPS az itt élők számára is nagyon fontos beruházás. Arra számítok, hogy a kutatóközpont konzorciumi formában történő további fejlődésével számottevő új, magas hozzáadott értékű munkahely fog létrejönni” – mondta Prof. Szabó Gábor, a kutatóintézet ügyvezető igazgatója. 

ELI-ALPS az Európai Régiók Hetén

A DG REGIO minden évben megrendezi az Európai Régiók Hete (#EURegionsWeek) programsorozatot. Az esemény célja, hogy erősítse a kapcsolatot az EU kohéziós politikájának érintettjei, illetve a helyi és regionális döntéshozók között, továbbá az EU regionális fejlesztési támogatásában részesülő projekteket bemutassa a széles közvélemény számára. Az Európai Régiók Hetére idén kibővített időszakban, online program keretében, 2020. október 5–22. között került sor, és a szervezők az egyik bemutatásra kerülő kiemelt projektként a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpontot választották. További részletek az Európai Régiók Hetének programjáról és sajtóeseményeiről: https://europa.eu/regions-and-cities/

 

január

18

hétfő