Nyelv

 

 

Az ultragyorsnál is gyorsabban: a lézeres kutatásokról értekeztek Párizsban

 

Az ELI-ALPS kutatási technológiája és a lézeres kutatás legújabb mérföldkövei voltak a témái az április 28-án, Párizsban tartott információs napnak. A résztvevők a tudományos témák mellett hallhattak a Magyarországon megalakult lézer klaszterről, valamint az ELI-ALPS köré épülő ún. „science park” státuszáról is.

 

Az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projekt célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a világ bármely részéről érkező kutatók rendelkezésére állnak.

 

A Párizsi Magyar Intézetben összegyűlt érdeklődők számára elsőként Varga Krisztina, a párizsi Magyar Nagykövetség helyettes vezetője emelte ki Magyarország elismert eredményeit a tudományos fejlesztések terén. A Rubik kockától a C-vitaminon át a számítógépekig számos, ma már jól ismert fejlesztést köszönhetünk hazánk neves tudósainak. Mint elmondta, az ELI egy európai projekt és sikere nemcsak Magyarországnak, de egész Európának sikert hoz, hiszen az európai (és ezen belül a magyar) tudományok ismertebbé és elismertebbé válnak világszerte.

 

Lehrner Lóránt, az ELI-ALPS központot megvalósító ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője bemutatta a projekt főbb mérföldköveit, az építkezés és a lézerrendszerek és másodlagos források beszerzésének, fejlesztésének státuszát, valamint a jövőre vonatkozó ütemtervet, amely alapján 2018 májusára egy működő központ jön létre, számos magyar és külföldi kutatóval növelve a régió tudományos közösségét.

 

Osvay Károly, az ELI-HU tudományos és technológiai igazgatójának előadásában az ELI-ALPS tudományos infrastruktúráját ismerhették meg a résztvevők. A kutatóközpontba kerülő lézerek gyártása és tesztelése az építkezéssel párhuzamosan halad, a teljes infrastruktúra 2018 május végére áll össze.

 

Varjú Katalin, az Attoszekundumos Források Osztályának vezetője az ELI-ALPS ún. másodlagos forrásait mutatta be, amelyek a leendő partnerek rendelkezésére állnak majd. A résztvevők részletesen megismerhették a rendszerek működését, a segítségükkel végezhető kutatási lehetőségeket, valamint a folyamatban lévő fejlesztéseket, melyek eredményeit az ELI leendő partnerei vehetik majd igénybe.

 

Dimitris Charalambidis, az ELI-ALPS tudományos főtanácsadója néhány olyan tudományos kutatást mutatott be, amelyek az ELI-ALPS-ban folynak, folyhatnak majd. Az ELI az egyik legfejlettebb kutatási infrastruktúra lesz, amely a felhasználók rendelkezésére áll.

 

A résztvevők emellett hallhattak az Apollon multi-PW lézer berendezésről, az Attolab projektről, a femto mágnesességről (femto magnetism), valamint az ELI megálmodója, Gerard Mourou előadásában a zeptotudomány tételeiről.

 

A lézeres kutatásnál maradva, de a tudományos tematikától kissé elszakadva Lukovics Miklós és Maróti Péter tartottak előadást az ELI-ALPS körüli 75 hektáros területen épülő ún. „science park”, valamint a közelmúltban megalakul lézer klaszter témáiban. Az ELI-ALPS-al párhuzamosan épülő inkubátorház - a science park részeként - lehet a mozgatórugója a későbbi fejlesztéseknek, beruházásoknak. A teljes park célja, hogy földrajzilag is közel hozza a tudományos (egyetemi) piaci és üzleti szereplőket. A klaszter célja is hasonló, a tudományos kutatásban érintett intézeteket, cégeket, felsőoktatási intézményeket kapcsolja össze a közös munka, a közös cél érdekében. Ennek formái lehetnek a közös tréningek, kutatók cseréje, látogatások, tanulmányutak stb.

 

A rendezvény zárásaként a lézeres tudomány kiemelt képviselői kerekasztal beszélgetés keretében vitatták meg a francia-magyar együttműködési lehetőségeket, hogyan és milyen területen, milyen témában, milyen keretrendszerben, milyen ütemezés szerint tudnak közreműködni, van-e lehetőség anyagi források, támogatások bevonására.